Balázs Géza szerint a 21. században óriási egységesítési folyamatok zajlanak.

„A kicsi nyelvek bajban vannak, az UNESCO azt szokta mondani, minden második évben eltűnik egy nyelv. Azért felhívnám egy ellentétes folyamatra is a figyelmet, mert az is létezik, hogy emancipálódnak, felemelkednek más nyelvek, s mindent megtesznek, hogy ne pusztuljanak el" – tette hozzá Balázs Géza.

Az egyetemi tanár szerint a magyar nyelv nincs veszélyben, mert legalább 13 milliósra tehető a nyelvközösségünk. Mint fogalmazott, ha egy ezres nagyságú világrangsort nézünk, akkor

a 40 és az 50. hely között helyezkedhet el.

A nyelvész arra is felhívta a figyelmet, hogy a határokon túl jelenleg folyamatosan és radikálisan halnak ki az egyes nyelvek, a magyar nyelv egésze ugyanakkor még nincs ekkora bajban, minden jel arra mutat, hogy fent tudjuk tartani.

Az egyetemi tanár szerint egy nyelv a határon túl is csak

akkor maradhat fent, ha megéri használni.

„Ha meg lehet élni ezzel a nyelvtudással, akkor nem fogják feladni. Ha fenyegeti az életüket valami, vagy azért, mert egy bizonyos nyelven beszélnek, vagy nem kapnak állást, nem tudnak bizonyos pozíciókat betölteni, akkor baj van. Ezért beszélünk a nyelvi jogokról. Ez az identitásnak fontos része, abban senkit nem szabad sérteni, bántani" – emelte ki.

Balázs Géza hozzátette, aki jól érzi magát a bőrében, kultúrájában és nyelvében, az kiváló állampolgár, ezért tanácsolja mindenkinek, hogy hagyják békén a nyelvet.

Szeptember 26-át az Európai Bizottság és az Európa Tanács nyilvánította a Nyelvek Európai Napjának. A rendezvénysorozatban számos nyelvi és kulturális intézet, szövetség, egyetem és iskola vesz részt. Ezt a napot először 2001-ben, a nyelvek európai évében hirdették meg, s azóta is minden évben megünneplik.