Másfél milliárd forintot követel a BKV az oroszoktól kötbérként a felújított metrókocsik hibái miatt, amelyek nyomán a szerelvényeket ki kellett vonni a forgalomból – közli a Magyar Nemzet. A lapnak a társaság vezérigazgatója elmondta, hogy a Metrovagonmas kijavította a hibákat, már csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint közlekedési hatóság engedélyére várnak a járművek újbóli üzembe helyezéséhez.

A Magyar Időkben arról olvashatnak, hogy marad a Golgota Debrecenben. A Munkácsy Mihály festmény tulajdonosa, Pákh Imre a lapnak úgy fogalmazott, hogy a debreceni Déri Múzeumban állandó jelleggel látható lesz a kép – a Kúria legutóbbi döntése nyomán, amely igazat vagy részben igazat adott az Egyesült Államokban élő műgyűjtő üzletembernek, levetette a leplet az alkotásról. Hozzátette: nem áll szándékában eladni a trilógia egyetlen magántulajdonban lévő képét.

Újra elindította a lakásért életjáradék szolgáltatást az V. kerület – írja a Világgazdaság. A belvárosi kerület 65 évnél idősebb lakóinak ajánlja az életjáradék-programot. Az ügyvédi kamara elnöke szerint jogszabály nem zárja ki, hogy az önkormányzat életjáradék szerződést kössön. A városrész tulajdonába kerülő ingatlanokat pedig az önkormányzat pályázat vagy testületi döntés után értékesítheti.

Addig matekoztak, míg eljutottunk oda, hogy olaj- és áramhiány fenyeget – közli a Portfolio. Egyértelműen meghúzta a vészcsengőt a Nemzetközi Energiaügynökség a World Energy Investment report című jelentésében, 2015 után ugyanis 2016-ban ismét, ezúttal 12 százalékkal csökkent a globális energiaszektorba áramló beruházások összege, ami hosszabb távon már kevés lehet a világ növekvő energiaéhségének kielégítéséhez.

A Napi.hu szerint két éven belül tarolni fognak az okosházak. Az épületüzemeltetők majdnem kétharmada nyitna az Internet of Things megoldások felé. Az okosépületektől az erőforrások jobb kihasználása mellett a vásárlók jobb kiszolgálását várják - derült ki egy iparági felméréséből.

A pénzcentrum.hu arra mutat rá, hogy hiába áll a KSH adatai szerint csak 4,4 százalékon a munkanélküliségi mutató Magyarországon, ez az átlagérték rendkívül csalóka. A földrajzi bontás vizsgálata ugyanis egyértelműen alátámasztja, hogy a magyar munkaerőpiacon mihamarabb szerkezeti változásokra lenne szükség, bizonyos krízisfalvakban munka nélkül csak vegetál a lakosság.