Úgy fogalmazott, a magyarokról az a mondás járja, hogy szeretnek újratemetni, gyásznapot ülni.

"Holott semmi mást nem teszünk, mint igazságot szolgáltatunk, illetve megadjuk a végtisztességet mártírjainknak" - hangsúlyozta.

A történelem során többször fordult Magyarország felé a világ elismerő tekintete - jelentette ki.

"Így volt ez 1848/49-ben, mikor két nagyhatalommal folytatott élethalálharcban kényszerült térdre a nemzet, de így volt ez 1956-ban is, amikor a rendíthetetlennek tűnő kommunista hatalom bástyáján ütöttek rést először a pesti srácok" - mondta. 

Semjén Zsolt rámutatott: az első világháború idejének századik évfordulóján, amikor az egész világ emlékezik, a magyaroknak is hallatniuk kell hangjukat. 

"Az első világháborút követően években még minden hadviselő fél hősnek tüntette fel katonáit, se szeri, se száma a felállított emlékeknek" - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette: Magyarországon a megszállás éveiben még beszélni sem lehetett a két világháború magyar áldozatairól, nemhogy megemlékezni róluk, hovatovább a hősöket példaképül állítani. 

Ezért kevesen tudják, hogy a magyar tengerészek az első világháborúban fényesen bizonyították vitézségüket - vélekedett Semjén Zsolt.

A magyar tengerészek emlékművének leleplezésén a miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott mindazoknak, akik munkálkodtak a múlt feltárásán, akiknek fontos volt a történelmi igazság kiderítése, akiknek fontos, hogy az utókor, a felnövekvő ifjúság elé igazi példaképeket lehessen állítani.

"Emlékezzünk a világháború összes magyar áldozatára, tudatában annak, hogy nem tudjuk megadni nekik az őket megillető végtisztességet" - mondta végezetül. 

Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese beszédében rendkívüli történelmi pillanatnak nevezte, hogy az Országgyűlés határozati felhatalmazásával megépülhetett a hősi halált halt magyar haditengerészek emlékműve. 

"Évszázados késedelemmel, de végre egy emlékművel emlékezhetünk a tengeri csatákban hősi halált halt honfitársainkra, továbbá mindazon tengerészekre, akik a magyar szabadságért küzdöttek" - hangsúlyozta.

Az emléktábla felállítását tíz évvel ezelőtt helyi magyarok kezdeményezték. Az Országgyűlés idén június 10-ét a magyar hősi halott haditengerészek emléknapjává nevezte ki, és kötelezte a kormányt, hogy állítson emlékművet a pulai temetőben. 

A megemlékezésen a horvát kormány nevében Zdravko Jakob államtitkár, a horvát parlament nevében pedig Jasen Mesic parlamenti képviselő vett részt, de jelen volt Fabrizio Miletic, Isztria megye alispánja és Boris Miletic, Pula város polgármestere is. Ott volt Holló József nyugalmazott altábornagy és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is. 

A házigazdák közül Jankovics Róbert magyar kisebbségi parlamenti képviselő, Lőcsei József, a pulai Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke és Balázs Piri Zoltán, az országos magyar kisebbségi önkormányzat elnöke volt jelen az eseményen. 

Abban, hogy az emlékmű a pulai haditengerészeti temetőben áll, nagy szerepe volt a helyi magyar szervezetnek és a zágrábi magyar nagykövetségnek is.

A Szent István csatahajó elsüllyedésének 90. évfordulóján, 2008. októberében magyar búvárok emléktáblát helyeztek el a csatahajó maradványainál. A magyar ipar- és hadtörténet kiemelkedő alkotása a nyílt tengeren, 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fordulva fekszik a hullámsírban. Felkutatására több expedíció is indult, roncsait az 1970-es években jugoszláv búvárok derítették fel. Az utóbbi több mint két évtizedben a hajóroncsot magyar búvárok több alkalommal (1994, 2008) is átkutatták, de állapota és a kiemelés költségei miatt alig van rá remény, hogy valaha is a felszínre kerüljön. A hajó elsüllyesztésénél 89 magyar tengerész vesztette életét a hullámsírban.