"Egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy egy gyermek az őt érintő ügyekben elmondhassa a véleményét.  Egy családjogi perben például, amely a szülői felügyelettel kapcsolatos,

fontos, hogy elhangozzon, mi a gyermek véleménye, hiszen nyilvánvalóan az ő jövőjét is fogja érinteni a döntés"

- mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Bírósági Hivatal Igazgatásszervezési Főosztályának bírája.

Várai-Jeges Adrienn hozzáfűzte: az, hogy miként hallgatnak meg egy gyermeket, a bíró döntésétől függ.

"Két döntése lehet egy bírónak: vagy azt mondja, hogy a pszichológus szakértő hallgassa meg a gyermeket - ez a közvetett meghallgatás -, vagy dönthet úgy is, hogy közvetlenül hallgatja meg" - ismertette. 

Az első felvetődő kérdés ilyenkor az, hogy mikor történhet a gyermek meghallgatása. Ezt is a bíró dönti el, mivel minden eset egyedi.

"Minden esetnek különleges körülményei vannak. Az összes körülményt tekintetbe véve a bíróság dönt, hogy az eljárás melyik szakaszában hallgatja meg a gyermeket" - mutatott rá Várai-Jeges Adrienn.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy

már a gyermek idézése a tárgyalásra is gyermekbarát nyelven történjen.

A gyermekek meghallgatása ugyanezen okból általában szülők és jogi képviselők jelenléte nélkül történik.

Az OBH bírája arról is szót ejtett, hogy

a magyar jogszabályok nem húznak egy alsó korhatárt, mikortól lehet egy gyermeket meghallgatni.

Ezt az eset összes körülményeit mérlegelve a bíró határozhatja meg.

Ugyanakkor törekedni kell arra is, hogy minél kevesebbszer hallgassák meg a bírák a gyermekeket, ne tegyék ki többször is őket ennek a procedúrának.

"Ezért amikor már kerek kép alakul ki a bíró előtt az ügyről, csak akkor hívja meghallgatásra a gyermeket. Ilyenkor nem csak a bíró, hanem a felek is kérdezhetnek" - mondta el Várai-Jeges Adrienn.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!