A hitelesített kérdést Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be. A kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?"

Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, hitelesítsék a kérdést, mert az az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Jelezte: a Büntető törvénykönyv jelenleg is tartalmazza a korrupciós bűncselekmények törvényi meghatározását, valamint az elévülés általános szabályait, illetve a kivételeket, emellett a kérdés nem esik tiltott tárgykörbe.

Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja a hitelesítés megtagadása mellett érvelt és arra hivatkozott, a kérdésből nem egyértelmű, hogy jelenleg vagy a múltban elkövetett bűncselekményekre terjedne-e ki az új szabályozás. Felvetette azt is, hogy alkotmánysértő helyzet állna elő, ha a már elévült bűncselekményt újra büntethetővé tennék.

Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja és Litresits András, az MSZP delegáltja viszont a hitelesítés mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy a visszaható hatály már szabályozva van, hiszen ha az elkövetéskori rendelkezések kedvezőbbek a terheltre nézve, akkor jelenleg is azt kell alkalmaznia a hatóságnak.

Az NVB tagjai 5:5 arányban szavaztak a hitelesítés, illetve a megtagadás mellett, de mivel szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, a kérdést az NVB hitelesítette.

A döntés nem jogerős, ellene 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Nyilvánosság és éves jövedelem

Vágó Gábor még három, a korrupciós ügyre vonatkozó kérdést nyújtott be, azokat elutasította az NVB.

Szintén nem hitelesítették azt a két kérdést sem, amely azt célozta, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság, illetve költségvetési szerv által kötött szerződés érvényességi feltétele legyen, hogy a szerződést a köztulajdonban álló gazdasági társaság az interneten közzétegye. Az NVB szerint a kérdések nem hitelesíthetők, mert egy ilyen értelmű szabályozás a személyes adatok védelméhez való jogot aránytalanul korlátozná.

Az NVB 6:4 arányban megtagadta a hitelesítését annak a kérdésnek is, amely azt célozta, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társasággal, illetve költségvetési szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg. Az NVB többsége szerint a kérdés nem egyértelmű, mert nem egzakt a jövedelem, illetve foglalkoztatási jogviszony meghatározása.

Elbuktak a momentumos kérdések is

Az NVB két további népszavazási kérdés ügyében is döntött, ezeket Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be a bizottsághoz. Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?" Az NVB 7:3 arányban úgy ítélte meg, a kérdés nyomán bevezetett korlátozás alaptörvény-módosításra irányulna.

Az NVB lényegében ugyanezért tagadta meg 6:4 arányban annak a kérdésnek a hitelesítését is, amely úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény úgy módosuljon, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?"

A döntések nem jogerősek, 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni ellenük a Kúriához.