A Magyar Honvédség költségvetésében hadműveleti repülések címszó alatt létezik egy elkülönített összeg, amelyet a hadsereg légi rendészeti szervezetként elszámol. Ebből fedezik az olyan riasztásokat, mint amilyen szombaton fordult elő – mondta el az InfoRádiónak a Magyar Honvédség légierő haderőnemének megbízott parancsnoka.

Szűcs Pál ezredes hangsúlyozta: még nem volt precedens arra, hogy esetleg kártérítést fizessenek a légitársaságok a honvédségnek vagy a magyar államnak. Már csak azért sem, mert előfordulnak olyan esetek, amikor nem a pilóták trehányságából fakad egy probléma, hanem például technikai gondok miatt: elromlik a rádió, vagy vihar támad, netán olyan problémák adódnak a fedélzeten, amelyek megakadályozzák a kommunikáció felvételét.

„Ilyen esetekben inkább vészhelyzet van, vagy vészhelyzet közeli állapot, ami inkább segítségnyújtást jelent, mint bizonyos rendszabályok alkalmazását a repülőgéppel vagy az adott pilótával szemben” - hangsúlyozta az ezredes.

Szűcs Pál elmondta, hogy a polgári légiforgalmi irányítás minden szomszédos ország légiforgalmi irányításával kapcsolatot tart. Ha már ott sem kommunikál egy-egy repülőgép, akkor az már figyelmeztetés a magyar légi irányító szolgálatok felé, hogy valamilyen probléma adódott.

„De mi addig nem alkalmazzuk a szükséges eljárásokat, amíg át nem lépi a repülőgép a határt” - húzta alá a megbízott parancsnok.

Mint mondta, a szombaton történt esetben a repülőgép már Románia egy részén nem létesített kapcsolatot a légiirányító szolgálattal. Így ahogy átlépte a határt, egyből riasztották a Gripeneket és Kecel térségében már meg is tudták kezdeni az azonosítási eljárást. 

A civil és a katonai egységek tehát adott esetben megpróbálják tájékoztatni egymást arról, hogy mi történik a levegőben – jelezte az ezredes.