Most egy első-második osztályos diáknak 25 tanítási órája van egy héten. Ez egészül még ki a hittannal, a nemzetiségi, a kéttannyelvű iskolákban, a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó intézményekben még több órával – közölte Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

Elmondta, hogy a tapasztalataik, a különböző felmérések, az oktatás-kutatással foglalkozó szakemberek, pszichológusok véleménye szerint is ez az óraszám túlságosan magas. Nem lehet ilyen magas napi óraszámban hatékonyan dolgozni, a gyerekek nagyon elfáradnak.

„Ezért javasoltuk azt a szakemberekkel együtt, hogy napi négy tanítási óra elegendő lehet az alapok elsajátítására” - közölte a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

Elmondta, hogy az óraszámok most szeptemberben még biztosan nem csökkennek, hiszen csak 2017. december végéig kell átgondolni a tananyagtartalmat.

„Most annyi történhet, hogy a tananyagot, a kerettanterveket próbálják olyan mértékben a Nemzeti Alaptantervhez igazítani, hogy a 45 perces tanítási óra ne úgy történjen, hogy 45 percig folyamatos munkával lehessen csak elvégezni egy átlagos diáknak. Hanem úgy kellene meghatározni – és ezzel személy szerint is egyetértek –, hogy körülbelül egy átlagos képességű diák 30 perc alatt be tudja fejezni, és legyen idő másra is. Hogy ne 45 percet kelljen feszülten koncentrálni a tanítási órán, hanem a helyi pedagógus, a csoport ismeretében legyen hatásköre arra, hogy vezényelje az órákat, eldönthesse, mikor érdemes egy picit lazítani a feladatok elvégzése között” - részletezte Horváth Péter.

„Ez első körben az alsósokat érinti – és főként az első-másodikosokat –, de valamilyen szinten felmenő rendszerben az első négy évfolyammal kell foglalkozni. Az is kétségtelen, hogy az óraszám-terhelés a felsőbb évfolyamban is nagyon magas, hiszen ha csak arra gondolunk, hogy például a tizedik évfolyamon minimálisan 36 óra kell, hogy legyen egy héten. Ez azt jelenti, hogy minden nap legalább hét tanítási órájuk van, és van olyan tanítási nap is, amikor nyolc. Azt gondoljuk, hogy a tanítási órák mennyisége nem feltétlenül arányos egyenesen azzal a hatékonysággal, amit jó lenne elérni az oktatásban” - fogalmazott a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.