Ma egész napos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete. Egyelőre nem tudni, hány tanár csatlakozott a munkabeszüntetéshez, délutánra ígértek adatokat.

Még mindig nem világos, hogy miként alakul át az állami fenntartó, és az iskolaigazgatók hatáskörét sem sikerült tisztázniuk – említett néhány vitás kérdést a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Galló Istvánné szerint a hétfői egyeztetés után sem vált okafogyottá a sztrájk, mivel alapvető követelésekben nem jutottak dűlőre.

A KLIK arra hívta fel a figyelmet, hogy minden iskolában van ügyelet, ha a gyerek mégsem megy iskolába, azt a szülő igazolhatja.

„Sok szülő szólt, az iskola jelezte, ne vigyék iskolába a gyerekeket, nekik ezért szabadságot kell kivenni, azt kérdezték, az iskola ezt tényleg megteheti-e. Volt olyan, hogy az iskola igazgatója jelezte, hogy a sztrájkbizottságban szervezkedő tanárok egy csoportja olyan közleményt akar kitenni az iskola kapujára, hogy a szülők ne hozzák a gyerekeket, mert az iskola sztrájkol. Az EMMI és a Pedagógusok Szakszervezete által kötött, az elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodás értelmében a gyerekek felügyeletéről és étkezéséről gondoskodni kell” - hangsúlyozta a KLIK elnöke.

Pölöskei Gáborné elmondta, ha a szülő úgy dönt, nem küldi iskolába a gyerekét, neki kell igazolnia a hiányzást, ha még nem merítette ki a három nap igazolási lehetőségét, most meg tudja tenni.

Mit jelent a „nincs tanítás, de van felügyelet”?

Egyelőre nem tudni, hány tanár vesz részt a munkabeszüntetésben, akik sztrájkolnak azok is az iskolákban vannak, csak nem tartanak órát. A gyerekek felügyeletét azonban mindenütt kötelesek megoldani – hangsúlyozta a KLIK elnöke. Pölöskei Gáborné elmondta: abban az esetben, ha egy intézményben minden tanár sztrájkol, akkor az igazgatónak a sztrájkbizottsággal együtt kell kijelölnie azt a személyt, aki a gyerekek felügyeletéről gondoskodik.

„Szélsőséges esetben, ha egy iskolában minden tanár sztrájkolna, akkor az intézmény igazgatójának kell arról gondoskodnia, hogy a sztrájkbizottsággal együtt kijelöljék azt a személyt, aki ellátja a gyerekek felügyeletét, az ebédlőben, a tornateremben vagy akár a tantermekben. Az életszerű azonban az, hogy nem minden pedagógus csatlakozik a sztrájkhoz, aki nem, rendesen megtartja az óráját. Az is lehet, hogy az iskolából csak egy-két tanár csatlakozik, így az igazgató majdnem normál menetrendben működtetheti az iskolát, vagyis egy-egy órára helyettesítő tanárt küld be” - mondta a KLIK elnöke.

A sztrájkoló tanárok a mai napra nem kapnak fizetést, juttatásban legfeljebb a sztrájkalapból részesülhetnek.

Út a sztrájkig

Már évekkel ezelőtt, az új köznevelési törvény elfogadását és az iskolák államosítását is élesen kritizálták a pedagógus szakszervezetek, és kiderült, hogy az életpályamodellel járó béremelés sem segít ezen. Hosszú út vezetett a mai sztrájkhoz, és az érdekérvényesítésben a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tantestületének jutott a főszerep.

Tavaly novemberben kereste meg a köznevelés rendszerét érintő észrevételeivel, javaslataival a miniszterelnököt és az emberi erőforrások miniszterét a Pedagógusok Szakszervezete. Egy tanári fórumon elhangzottak összegzéseként azt írták: a rendszer alulfinanszírozott, túlcentralizált és bürokratizált, a gyerekekre pedig nincs tekintettel. Galló Istvánné, a szervezet elnöke már decemberben pontos menetrendet vázolt arra vonatkozóan, ha a kormány nem változtat az oktatáspolitikáján.

„A jövő év első negyedévében, február környékén, egy utcai demonstrációval, ha az nem hoz eredményt, egy általános sztrájk meghirdetésével próbáljuk elérni azt, hogy a köznevelés rendszerében történjenek korrekciók és változtatások, mert látnivaló, hogy az nemhogy rosszul, nem működik.”

Szinte a KLIK megalakulása óta jelentek meg hírek arról, hogy az állami intézményfenntartó rendre görgeti maga előtt a kifizetetlen számlákat, és tavaly már az óraadók bérével is elmaradásban volt. Az emberi erőforrások minisztere kisebb korrekciókról beszélt, míg a tanárok alapvető átalakítást sürgettek.

Mígnem januárban a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tantestülete egy levélben részletezte az oktatási rendszer anomáliáit. A civilek kiállása lavinát indított el, és Balog Zoltán néhány hét múlva az RTL Klubnak már arról beszélt, hogy az átalakításkor valóban túlzásba estek.

„Szlengben: túltoltuk a biciklit kicsit.”

A szakszervezet február 7-én a Kossuth téren demonstrált – több ezren vettek részt a tüntetésen a szakadó eső ellenére is. Egy nappal előtte jelentette be a miniszter, hogy Czunyiné Bertalan Judit távozik a köznevelési államtitkár posztjáról, és az addig csupán a felsőoktatásért felelős Palkovics László lesz az oktatási államtitkár. Utóbbi – a felsőoktatásban szerzett tapasztalatai alapján – életre hívta a Köznevelési Kerekasztalt, ám addigra a szakszervezetek már nem akartak a nagy, közös tárgyalóasztalhoz ülni.

Március 15-én ismét demonstráltak, létrehoztak egy civil platformot, a szakszervezet pedig külön sztrájkbizottságokban egyeztet a tárcával. Az érdemi átalakítások pedig a minisztériumban dőlnek el, hogy a kerekasztal munkacsoportjainak ebben mennyi szerepe van, nehéz megállapítani.