Novák Katalin emlékeztetett arra, hogy a bölcsődei felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket január elsejétől "beemelték a pedagógus életpályába".

Ez csaknem 900 dolgozót érintett, akiknek a fizetése 30-40 százalékkal, azaz 40-60 ezer forinttal emelkedett.

A középfokú végzettségű kisgyermeknevelők a szociális ellátórendszerhez tartoznak, ezen ágazat bértárgyalásán vettek részt, így járt nekik a 2014-ben bevezetett bérpótlék, valamint a 2015-től adott bérkiegészítés, amelyek az esetükben mintegy 20 ezer forintos béremelést eredményeztek - mondta.

Kiemelte, a 2017. évi költségvetési tárgyalásokon a kormány döntött arról, hogy rendezzék a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérét is, ennek részleteiről még egyeztetnek a szakma képviselőivel. Az államtitkár azt hangoztatta, hogy szeretnék a pályát minél vonzóbbá tenni a fiatalok számára, valamint akiknek még nincs felsőfokú végzettségük, azoknak szeretnének segíteni ennek megszerzésében.

A felvételi jelentkezési adatok azt mutatják, hogy minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a felsőfokú bölcsődei kisgyermeknevelő szak iránt: míg tavaly első helyen 732-en, addig az idén több mint kétezren jelentkeztek erre a szakra - jelentette ki.

Novák Katalin beszélt arról is, milyen fejlesztések történtek az utóbbi években a bölcsődei rendszerben. Ezek közül kiemelte, hogy az elmúlt öt évben több mint 28 milliárd forintból 22 százalékkal bővítették a bölcsődei férőhelyek számát, valamint további ötezer férőhelyet újítottak fel. A következő fejlesztési ciklusban csaknem százmilliárd forint áll rendelkezésre további bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozására - fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy 2017-től átalakul a bölcsődei rendszer. Eddig csak a tízezer lakos feletti településeken volt kötelező a bölcsődei ellátási forma, jövőre azonban már minden olyan településen gondoskodni kell erről, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él, vagy van legalább öt olyan gyerek, akinek a szülei igénylik ezt az ellátást. Ezzel együtt bővül a gyerekek napközbeni elhelyezésének lehetősége, 2017-től már négyféle ellátástípus közül választhatnak a szülők: az eddig megszokott mellett lesz mini, családi és munkahelyi bölcsőde is, amelyek finanszírozásában segít majd az állam.

Közölte, a rendszer finanszírozása is változott: 2014-től már nemcsak a bölcsődébe ténylegesen járó gyerekek után fizet normatívát az állam, hanem minden beíratott gyerek után. Ezenkívül differenciált finanszírozást vezettek be a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, és kiterjesztették az ingyenes gyermekétkeztetést is.

Hozzátette, a szakmai szervezetekkel folyamatosan egyeztetnek. Javaslatuknak köszönhető például, hogy 2013 óta április 21-e, a bölcsődei dolgozók napja nevelés nélküli munkanap. Szintén a szakma indítványára vezették be, hogy a bölcsődék a működési engedélyükben szereplő férőhelyszám legfeljebb 15 százalékáig az ellátási területen kívülről érkező gyerekeket is felvehetik. A legfrissebb szakmai javaslat hatására pedig 2017-től bevezetik a bölcsődei dajka munkakört is - ismertette az államtitkár.

Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke és Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke üdvözölte az elmúlt évek fejlesztéseit, és kiemelték az egyeztetések, a folyamatos párbeszéd jelentőségét.