Magyarországon nagyon gyakran indokolatlanul rendelik el az előzetes letartóztatást, illetve az előzetes letartóztatás ésszerűtlenül hosszú ideig szokott tartani – hívta fel a figyelmet Magyar Gábor ügyvéd, aki a börtönkörülmények javítása terén elért eredmények mintájára ebben az ügyben is a strasbourgi emberi jogi bírósághoz kíván fordulni.

"Úgy kell elképzelni, mint egy beadvány-cunamit" - mondta az ügyvéd.

"Az ügyvéd-kollégáim támogatására számítok. Azt várom, hogy a védők megkeresnek minket azzal, hogy nekik van egy olyan ügyfelük, aki már ésszerűtlenül hosszú ideje van előzetes letartóztatásban, vagy egyáltalán nem indokolt, hogy előzetes letartóztatásban legyen. A közreműködésünkkel el tudjuk juttatni ennek a delikvensnek az ügyét a strasbourgi bíróságra, ahol egy idő után ítélet születik. Ha kellő számú elmarasztaló ítélet születik Magyarország ellen, akkor a jogalkotó is fel fog erre figyelni” - ismertette tervét Magyar Gábor.

Ügyészi indítvány esetén nem automatikus az előzetes letartóztatás alkalmazása, a nyomozati bírák döntenek az előzetes letartóztatás elrendeléséről – mondta az InfoRádiónak a Fővárosi Törvényszék szóvivője, Póta Pétert.

„Az ügyészség 1437 terhelt vonatkozásában nyújtott be előzetes letartóztatás elrendelése iránit indítványt a BKKB-ra. Ezek közül 1178 gyanúsítottal szemben rendelték el egy hónapra a legszigorúbb kényszerintézkedést a nyomozási bírák, amely 82 százalékos letartóztatási arány. Az elhúzódó letartóztatások alapvetően ritkák, az egy éven túli előzetes letartóztatások aránya országos szinten is mindössze öt százalék” - közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

Póta Péter szóvivő hangsúlyozta: az előzetes letartóztatás nem előre hozott büntetés, és nem sugallja a vádlott bűnösségét, célja a terhelt jelenlétének biztosítása, vagyis a bizonyítási eljárás sikere.