A Magyar Idők arról ír, hogy az elmúlt nyolc évben több mint 1100, a környező országokban élő magyar beteg anyaországi gyógykezelését támogatta a költségvetés, összesen több mint 172 millió forint értékben. A lap kiemelte, hogy a legnagyobb számban 2014-ben támogatta a magyar állami költségvetés az ukrajnai magyarok gyógykezelését, akkor 283 határon túli magyar gyógyult Magyarországon mintegy 30 millió forintból.

Huszonegy év alatt több mint duplájára nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik bár elmúltak 20 évesek, még mindig a szüleikkel élnek - olvasható a Magyar Nemzetben. A lap kiemelte, hogy a 20-39 éves korosztály 31 százaléka él a szüleivel, a férfiak közül többen és tovább maradnak a szüleikkel, mint a nők.

A Népszabadság arról közöl cikket, hogy súlyos gondokat okoz a munkaerőhiány és az állástalanság. Az újság kiemelte, hogy cégautóval, reklámkampányokkal és kiemelt juttatásokkal versenyeznek az emberekért a munkaerőhiánnyal küzdő cégek. Egyes régióban viszont reménytelenséget sugallnak a munkanélküliségi adatok.

A Népszabadság interjút közöl Sándor Máriával, a demonstrációkat szervező fekete ruhás nővérrel. Az egészségügyi dolgozó a lapnak megerősítette, utoljára még arra kéri kollégáit, hogy csatlakozzanak az április 15-i pedagógus tüntetéshez, hívják fel a figyelmet az ágazat rossz helyzetére, ő viszont ezután háttérbe vonul, mert mert az egészségügy szereplői nem képesek egységesen fellépni az érdekeikért.

A Magyar Idők arról közöl cikket, hogy megújulásra késztetik az Európai Unió rendszereit a bevándorlók.Veress József egyetemi tanár azt mondta a lapnak, hogy létezik hasznos oldala is annak, hogy Európába nagy számban érkeztek a menekültek, a válsághelyzet ugyanis kiélezte az unió működőképességének a problémáit, amelyek előbb-utóbb amúgy is a felszínre törtek volna. Szerinte hamis az a feltételezés, hogy Európa vezetői az olcsó munkaerő miatt folytatnak menekültpárti politikát.

Kína budapesti nagykövete bízik benne, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal hozzákapcsolódik majd a görögországi Pireusz kikötőjéhez is. Tuan Csie-lung a Magyar Nemzetnek arról is beszélt, hogy az ázsiai ország a következő években százmilliós vidéki lakosságot irányíthat, miközben a túlkapacitással küszködő ipari termelést a kínai kormány visszavágja, ennek következtében tömegek veszítik majd el munkájukat, de az állam gondoskodik állampolgárairól.

A Portfolio arról ír, hogy radikálisan emelkedhet a fagyi ára. A portál szerint a világpiaci kereslet felét kiszolgáló madagaszkári vanília bab ára 150 százalékkal emelkedett tavaly, ez pedig idén jelentős áremelkedést okozhat. A folyamat sok olyan vállalatot rosszul érinthet, amely a vaníliát összetevőként használja az üdítőitaloktól kezdve a süteményeken át a parfümökig.

A Napi.hu-n arról lehet olvasni, hogy a görög idegenforgalom vezetői abban bíznak, hogy idén rekordszámú turista keresheti fel az országot. Reményüket arra alapozzák, hogy a bevándorlók száma csökken, miközben az orosz turistáké jelentősen nő. A görög turizmust erősítheti, hogy Törökországban a merényletek hatására visszaesés várható, és az országból kitiltott orosz turisták ezért a görög szigetekre utaznak.

A Pénzcentrum a világ leggazdagabb országainak tízes toplistájáról készített összeállítást. A rangsort Katar vezeti, Luxemburg és Szingapúr előtt. A további európai országok közül Norvégia a hatodik, Svájc a 10., az Egyesült államok pedig a kilencedik helyen áll.