Az európai elitek válsága a leglátványosabban 2008-ban kezdődött el a világgazdasági válsággal. A kontinens gazdasága azóta stagnál, tehát nem sikerült drasztikusan elrugaszkodni a 2008-as válság utáni szinttől. Ez az egyik eleme az elitek válságának - véli a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

A másik azzal hozható összefüggésbe, hogy a görög válságot is csak rövid távon, rövid távú pénzügyi eszközökkel tudja kezelni az európai elit - folytatta.

És itt van a leglátványosabb kérdés, a bevándorlási krízis, aminek Nyugat-Európában évtizedes előzménye van, és ami egyébként megágyazott a bevándorlás ellenes pártok megerősödésének. Ez találkozott össze például a franciáknál a gazdasági problémák előtérbe kerülésével - tette hozzá Fodor Csaba.

Önmagában ez a helyzet nem kedvez senkinek. A probléma az, hogy az európai elit nem azzal van elfoglalva, hogy megkerülje az ideologikus probléma-megközelítést, és erős, határozott, cselekvőképes vezetési centrumokat alakítson ki a nemzetállamokban és az Európai Unióban. Ha hatékony lenne a válságok kezelése - akár gazdasági szinten, akár a bevándorlási politika tekintetében -, mint amilyen Magyarországon volt, akkor értelemszerűen korlátozná a mozgásterét az elit a szélsőséges baloldali vagy éppen szélsőséges jobboldali pártoknak - részletezte az ügyvezető.

Itt arról van szó, hogy az ideologikus, dogmatikus problémafelvetés önmagában gátolja a hatékony cselekvést. Az értékeket sohasem szabad sutba dobni, nem szabad elfeledkezni arról, hogy ki milyen értéknek akar megfelelni - hangsúlyozta.

De Európa értékválságban is van, és a tömeges bevándorlás sok esetben azokat a liberális értékeket veszélyezteti, amely mentén maga az Európai Unió is működik. Az értékekhez persze ragaszkodni kell, de azt nem szabad hagyni, hogy kicsússzon az európai elit kezéből a gyeplő hosszú távon, mert az nagyon káros folyamatoknak fog megágyazni - véli Fodor Csaba.

Ez lenne a magyar modell, amit alkalmazni kellene az Európai Unió más államaiban is. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy sematikusan kell másolni valamit, hanem itt határozottan arról van szó, hogy Magyarországon sikerült megteremteni a tartós politikai stabilitást, sikerült komoly eredményeket elérni a gazdaságpolitika újrahangolása tekintetében. Most már látszódnak az első eredményei annak, hogy a társadalmi válságból is kifelé tart az ország - fogalmazott.

Értelemszerűen ezeket kell Nyugat-Európában is szem előtt tartani, azzal együtt is, hogy más és más politikai kultúrák vannak az európai országokban. Ész nélkül sohasem szabad másolni semmit, de az egyik legfontosabb üzenete a magyar modellnek az, hogy politikai stabilitásra van szükség, meg kell teremteni a nemzeti egységet, vissza kell találni az átlag választópolgárnak a percepciójához. Nem érdemes erőltetni, és folyamatosan szembe helyezkedik egy politikai alakulatnak az átlag választópolgárok véleményével, mert az ahhoz vezet, hogy előbb-utóbb leváltják őt a hatalomról - véli a Nézőpont Intézet ügyvezetője.