eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Magyarország az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákat

Az Alapjogokért Központ szerint Magyarország éppen az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákról szóló tanácsi döntést az Európai Unió Bírósága előtt. A megsemmisítési kereset előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre.

A központ Facebook-oldalán csütörtökön közzétett elemzésében kiemelte: a döntés megsemmisítésére irányuló indítványt nemcsak a kormány, de az Országgyűlés, vagy bármelyik magyar állampolgár benyújthatja.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a megsemmisítés iránti keresetet - az unió szervei mellett - elsősorban a tagállamok terjeszthetik elő abban az esetben, ha megítélésük szerint valamely jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy alapjogokkal - mutattak rá.

Ilyen tekintetben a tagállamokat szokás "elsőbbségi joggal rendelkező kérelmezőknek" is nevezni, mert a kereset benyújtásához nem kell bizonyítani érdekeltségüket, csak a megtámadott aktus jogellenességét.

"A jogi fellépés lehetősége mindemellett valamennyi uniós állampolgár számára is nyitott, az ő keresetindítási joguk azonban annyiban eltér a fentiektől, hogy érdekeltségüket bizonyítani is kell az eljárásban: tehát azt, hogy a kérdéses döntés joghatást vált ki a tekintetükben" - jelezték.

Az elemzés kitért arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés óta a nemzeti parlamentek is benyújthatnak megsemmisítés iránti keresetet abban az esetben, ha úgy vélik, hogy a kérdéses aktus ellentétes a szubszidiaritás elvével. Utóbbi az Európai Unió azon alapelve, amely szerint - az unió kizárólagos hatásköreit nem érintve - minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hatékonyságú a végrehajtása. Vagyis nem lehet uniós rendelkezést elfogadni olyan területen, ahol tagállami szinten hatékony rendelkezéseket foganatosítanak.

A megsemmisítés iránti keresetek előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre, amelynek kezdőnapja a kérdéses döntés közlésének időpontja, a kvótákról szóló döntés szeptember 22-én jelent meg az unió hivatalos lapjában.

Ha a luxemburgi bíróság megalapozottnak találja a keresetet, akkor a jogellenes döntést részben vagy egészben megsemmisíti, és szükség esetén felhívja az unió szerveit, hogy jogalkotási kötelezettségüknek jogszerű keretek között tegyenek eleget - írta elemzésében az Alapjogokért Központ.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×