Az alternatív iskolákban radikálisan megnőtt a jelentkezés, amelynek több oka is van - mondta Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke az InfoRádiónak. Az egyik, hogy ezek az intézmények a szülőkkel való közvetlen kapcsolatra építenek. Ennek következtében a szülőknek az a szükséglete, hogy a saját gyerekeikkel kapcsolatban saját maguk döntsenek, sokkal erőteljesebben jelenik meg.
A másik fontos elem az egységesítés, a harmadik ok pedig az óvodáknál jelentkezik: a kötelező óvodáztatás megnövekedésével ugyanis a szülők félnek a túlzsúfoltságtól, ezért egyre többen viszik magánóvodába a gyerekeket.
Ennek a folyamatnak a hátterében lehet az, hogy átalakult az intézményrendszer és megváltozott a tananyag, de az első években ennek még nem volt érdemi nyoma, inkább csak az elvárások változtak. Amikor viszont az állami iskolák kiálltak a szülők elé és bejelentették, hogy nincsen befolyásuk arra, ami történik, erre a szülők természetes reakciója az volt, hogy inkább kerestek más, független iskolát.
Az alapítványi és magániskolák elég drágák, tehát sajnos csak kevesek választhatják. A társadalom két szélsőség felé szerveződik: az elitképzésre és a rendszerből kiesőkre. Azokban az alternatív iskolákban is radikálisan megnőtt a jelentkezők száma, ahol a hátrányos helyzetű gyerekekre specializálódtak.
A riporternek arra a kérdésére, hogy a szülők elvárásait igazolják-e a magániskolák, Horn György azt válaszolta, hogy az egész szféráról nehéz nyilatkozni, de például az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban végzett tanulók mindegyike továbbtanul, az idei évben a gyerekek egyharmada külföldre kerül elit egyetemekre, elsősorban Angliába és Németországba, az érettségi átlag pedig 80 százalék feletti, tehát ezeket az eredményeket lehet bizalommal kezelni.
Hanganyag: Gál Ildikó






