A mintegy 2,8 milliárd forintból megújult kegyhely átadásán részt vett Áder János köztársasági elnök és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a szentmisén koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja.

Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: a templom nem csupán az emberi közösség találkozásának a helye, nem pusztán imaterem, amelyet bárhol berendezhetünk, hanem valóban az Isten háza, az oltár pedig valóban az Úr asztala és áldozatának helye, a vele való találkozás különleges lehetősége.

"Ezért vagyunk hálásak a Gondviselésnek, hogy a megújult kegyhelyen oltárt szentelhetünk. Ezért köszönjük meg azt is, hogy Isten csodálatos imameghallgatásokkal mutatta meg irgalmát itt, Szentkúton hosszú évszázadok óta" - fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter szólt arról, hogy a szent és a profán, az isteni erőknek fenntartott és a közönséges között, mióta vallás van a világon, mindig különbséget tesz az ember. A régi vallások megpróbáltak kiszakítani a térből egy szigetet vagy bekeríteni egy területet, mondván, "ez itt a szent". Itt van az Istennek, az isteni erőknek, a szentnek a lakása, ezen kívül pedig a közönséges, hétköznapi, profán világ - idézte fel.

Jézus tanítása szerint azonban nincs a világnak szent és profán része, hanem a teremtett világ viszonyul valahogyan viszonyul az Istenhez, és a kapcsolat lehet szent vagy profán, tiszta vagy tisztátalan - mondta, hangsúlyozva, hogy az ember többé nem földrajzi helyekben vagy fizikai tárgyakban kell, hogy bízzon, hanem az Istennel való személyes kapcsolatában. Ugyanakkor térben és időben élünk, szükségünk van szavakra, képekre, jelekre, tárgyakra. "Maga a Teremtő megtestesült, emberré lett, így akart szólni hozzánk. Ezért ebben az emelkedettebb értelemben áldunk és szentelünk meg helyeket és tárgyakat" - tette hozzá Erdő Péter.

Szentkút a mi közös örökségünk Szent László királlyal, a Nagyboldogasszonynak tett felajánlásokkal, az itt élő szerzetesek közösségerősítő, lélekerősítő munkájával - mondta Áder János. A köztársasági elnök felidézte, hogy a hagyomány szerint a Nógrád megyei kegyhelyen fakasztott vizet Szent László lovának patkója, Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel itt.

Áder János azt mondta: két éve abban bízva rakták le a beruházás alapkövét, hogy az építkezés a nagy európai zarándokhelyek sorába emeli Mátraverebély-Szentkutat, és ma már otthonos zarándokház, rendezett környezet, megújult szabadtéri misézőhely szolgálja az idelátogatókat.

Emlékeztetett arra, hogy közel két évvel ezelőtti találkozójuk alkalmából Magyarország ajándékaként többek között egy üveg szentkúti forrásvizet adott át a Szentatyának, és a pápát mélyen megérintette az ajándék. Õszentsége a víz és a környezeti fenntarthatóság jövőnket érintő kérdéseinek szentelt új pápai enciklikában úgy beszél a vízről, mint a "méltóság forrásáról" - mondta. Hozzátette, Assisi Szent Ferenc himnuszához csatlakozva hirdeti, hogy csak úgy tisztelhetjük a másik embert, ha elfogadjuk a természethez tartozásunk közösségét. Szentkút mindkettőhöz közelebb segít minket - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A szertartás végén a kihelyezett kegyszobor előtt Erdő Péter Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot.

A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztését az Észak-magyarországi Operatív Program támogatta. Megújult a kegytemplom, a rendház, a kültéri miséző oltár, komfortosabbá tették a zarándokházat, 140 új zarándokszállást alakítottak ki, új fogadóépület várja a látogatókat. Átalakították a templom belső részét és a lourdes-i barlangot, így megközelíthetőbbé vált a kegyszobor, a restaurált kegyoltár és a Szűzanya szobra.