Tranzitzónákat alakíthatnak ki a határon, létrejön egy új jogi kategória, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és módosul a büntető törvénykönyv (Btk.) - egyebek mellett ezt tartalmazza a tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomag, amelyet pénteken fogadott el az Országgyűlés kivételes eljárásban.

Pintér Sándor belügyminiszter tíz jogszabályt módosító - összegző módosító javaslattal kiegészített - előterjesztését fideszes, KDNP-s és jobbikos képviselők 140 igen szavazatával, 33 MSZP-s, LMP-s, DK-s, Együttes, illetve PM-es nem ellenében hagytak jóvá a Házban.

A törvény bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez - kártalanítás ellenében - ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.

A törvénycsomag rendelkezései a kihirdetést követő napon, illetve szeptember 15-én lépnek hatályba.

A migrációs nyomás mellett a fenntartható fejlődés és a korrupció is szóba került az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között.

Az LMP-s Ikotity István Ferenc pápa bolíviai beszédére emlékeztette képviselőtársait, amelyben az egyházfő mások mellett a tőke uralmának végét, illetve a gyarmatosítás régi és új formáinak meggátlását sürgette.

Nagy István államtitkár válaszában megköszönte az ellenzéki képviselő felszólalását, majd hangsúlyozta, hogy a kormány maga is elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett.

A szocialista Gúr Nándor a férfiak 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetősége mellett állt ki, amelyről nemrég egy magánszemély kezdeményezett népszavazást.

Czomba Sándor államtitkár válaszában általánosságban úgy vélte, hogy 40 év munkaviszony után bárki megérdemelné, hogy nyugdíjba menjen, ám aláhúzta, hogy jelenleg az ország munkaerő-piaci viszonyai miatt kérdéses, hogy ez megengedhető-e.

Szászfalvi László a KDNP képviselője a szeptember 1-jétől lehetővé tett családi csődvédelem szükségességét hangsúlyozta a magyar családok védelmében, amelyre Répássy Róbert államtitkár válaszában kitért arra is, hogy a magán-csőd eljárással az adósok fizetőképességének helyreállítása a cél.

A jobbikos Volner János felszólalásában aláhúzta, hogy a magyar cégvezetők szerint már a szocialista kormányok alatt tapasztaltaknál is nagyobb a magyarországi korrupció, sőt Magyarország legnagyobb vállalkozói a miniszterelnök közvetlen környezetéből kerülnek ki.

Tállai András államtitkár válaszában úgy látta, hogy a Jobbik ellentétesen kommunikál és cselekszik, hisz bár a brókerbotrányok felelőseit követeli, mégsem szavazta meg az erről szóló előterjesztést a Házban.

Tuzson Bence, a Fidesz részéről azt a 41 képviselőt támadta, akik nem szavazták meg tegnap, hogy a kormánypártok menekült-eljárási csomagjának kétharmados részeit is sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így ugyanis a csomag ezen részeiről nem szavaz a Ház.

Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában kiemelte, hogy a magyar határok ellenőrzését mind a magyar, mind a nemzetközi jogszabályok értelmében el kell látni.