A román-magyar viszony sohasem volt jó, mindig ellentét volt a két ország között, elsősorban a romániai magyar kisebbség miatt, de idén már legalább három-négy olyan alkalom volt, mikor napokig uralta a médiát egy-egy vita, mint a mostani, amely a nagykövetek kölcsönös bekéretéséig jutott - mondta Kántor Zoltán.

Ez általában - ahogy én észrevettem - egy-két hétig szokott tartani, utána lecsendesedik a feszültség - fogalmazott.

Kántor Zoltán aláhúzta, hogy a romániai magyarság a nagyobb önállóságban, akár területi autonómiában érdekelt, a román fél viszont a magyarság lassú asszimilációjában.

"Puha asszimilációról beszélünk, tehát nem mondanám azt, hogy kemény eszközökkel próbálja a román állam asszimilálni a magyarokat, de a törvények, a biztosított lehetőségek azt sugallják, hogy nem érdekelt a román állam a magyarság hosszú távú fennmaradásában."

Így tehát mindkét fél csak a másik rovására érhet el eredményeket - fogalmazott a a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.

"Szerintem ezekben a kérdésekben nem képzelhető el egy megnyugtató hosszú távú megoldás. Kompromisszumok elképzelhetők. Itt mást-mást gondol a kisebbség és a többség is, hogy miből is kell ennek a kompromisszumnak állnia. A kisebbség részéről a reprodukció lehetőségének biztosítása - ami lényegében az autonómia biztosítása sok esetben, más esetekben a személyelvű autonómia. A többség részéről pedig, hogy a kisebbség nyelvhasználata szoruljon vissza a magánszférába."

Közép-Európában történelmi okai vannak, hogy nem szeretik a kisebbségeket, elsősorban a politikailag aktív kisebbségeket - közölte a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.

Az európai kisebbségek, például a határon túli magyarok úgy gondolkodnak, hogy a sokszínűség előny minden ország számára - vélte.

"Ha a Magyarországon élő kisebbségeket nézzük, őszintén úgy gondolom, hogy az itteni kisebbségek gazdagítják a magyar kultúrát - és most nem csak a gasztronómiára és hasonlóakra gondolok, hanem tudásra, kapcsolatra. Természetesen halljuk bizonyos magyarországi kisebbségi szervezetektől, hogy részben elégedettek, részben elégedetlenek, és többet szeretnének. Ez teljesen rendben lévő folyamat" - fogalmazott.

Kántor Zoltán szerint az, hogy Romániában nem támogatják a magyarok autonómia-törekvéseit, nem elsősorban a románok hibája.

Úgy látja, hogy általában, legalábbis Kelet-Közép-Európában - ahol ezek a kérdések azért sokkal intenzívebben vannak jelen - nem szeretik a kisebbségeket, pontosabban nem szeretik a politikailag aktív kisebbségeket.

Kántor Zoltán szerint a Magyarországon élő kisebbségek között alig van, amely komoly követeléseket fogalmazna meg, nagy mértékben asszimilálódtak. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a romániai magyar pártok célja közös.

"A közös cél egyértelmű: az autonómia. Ha a különböző pártok nyilatkozatait néznénk, vagy egymás mellé ültetnénk, és a közös célokról kérdeznénk, akkor ezek a közös célok nagyjából ugyanazok lennének."

Kántor Zoltán hozzátette: különbség a romániai magyar pártok között leginkább a módszerekben van, abban, hogy a közös cél hogyan érhető el.

"Itt korábban egy 1,6 milliós, most egy 1,2 milliós közösségről van szó. Különféleképpen látják a megoldási kérdéseket. Miért gondolkodna minden külhoni magyar ugyanúgy?"

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a romániai választások visszaigazolták a több romániai magyar párt létjogosultságát.