Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Nézőpont: az MSZP és a Fidesz szerepelt a legtöbbet a híradókban

Az M1, a TV2 és az ATV esti híradóiban a pártok közül az MSZP szerepelt a legtöbbet az év első három hónapjában, míg a HírTV, az RTL Klub és a Duna Televízió hírműsoraiban a Fideszről hallhattak legtöbbet a nézők - állapította meg a Nézőpont Intézet médiaelemzése.

A hat csatornára kiterjedő médiapolitikai elemzés szerint összesítve a Jobbik végzett a pártok között a harmadik helyen, azonban a csatornák közül ez csak a közszolgálati adókra és a HírTV műsorára igaz. A TV2 híradójában a Jobbik álláspontjának aránya 3,2 százalékot tett ki. Az RTL Klub és az ATV műsorában nemcsak a Demokratikus Koalíció, hanem az Együtt és az LMP megjelenéseinek aránya is magasabb volt, mint a Jobbiké - áll az elemzésben.

A kormányzati szereplők közül Orbán Viktor miniszterelnök jelent meg legtöbbször önállóan, szám szerint 373 alkalommal. Utána Szijjártó Péter külgazdasági és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter következett.

A kormánypárti szereplők közül - az előző negyedévi eredményekhez hasonlóan - ismételten Rogán Antal szólalt meg a legtöbbször. Az ellenzéki pártok politikusai között Tóbiás József MSZP-elnök végzett az első helyen, a második Szél Bernadett LMP-társelnök, míg a harmadik az LMP másik társelnöke: Schiffer András lett.

Míg januárban az útdíjrendszer, februárban Vlagyimir Putyin látogatása, márciusban pedig a brókerbotrány témája szerepelt a legtöbbet a hírekben.

2015 első negyedévében a legtöbb tudósítás a TV2 műsorában hangzott el, a második helyre az RTL Klub került, őket az M1 híradója, a HírTV, végül a Duna Televízió követte. Az összes hír 36 százaléka volt magyar vonatkozású politikai hír, 3,4 százalékponttal kevesebb, mint a megelőző időszakban. A legkevesebb politikai hírt a TV2-n láthatták a nézők, a legtöbbet pedig az ATV-n.

Az elemzés emlékeztet, hogy a vizsgált időszakban jelentős átalakulás következett be a magyar médiapiacon: az M1 hírcsatornává alakult március 15-ével, a nemzeti főadó pedig a Duna Televízió lett.

Bár a változás tendenciáiról pontos kép csak a következő hónapok elemzésével adható, az M1 havi adatit vizsgálva megállapítható, hogy március 15-ét követően jóval több tudósítás kapott helyet a csatorna híradójában. Míg a hónap első felében átlagosan 23,1 hír jelent meg az M1 esti híradójában, addig a második részében 35,6-ra emelkedett ez a szám. A változás a politikai hírek számát nem érintette - olvasható az intézet közleményében.

2015 első negyedévében a pártpolitikai hírek aránya 25,9 százalék volt a vizsgált csatornák híradóiban, így megmaradt e kategória dominanciája az előző negyedévhez hasonlóan. 2014 végéhez képest emelkedett a gazdaságpolitikai és szakpolitikai hírek aránya: előbbi esetében 19,1 százalék volt ez a mutató, ami 4,6 százalékpontos emelkedést jelent, míg a szakpolitikai hírek aránya 10,2 százalékról 12,8 százalékra emelkedett.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×