A Tárki 2014 őszén végzett kutatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a magyar társadalom egyenlőtlenségeiről, a szegénységről és a háztartások anyagi-fogyasztási helyzetéről kétezernél több interjú készítésével.

Ennek összegzésében egyebek mellett azt írták, hogy a súlyos anyagi deprivációban élők arányának 2012 és 2014 közötti csökkenése mindenekelőtt a viszonylag alacsony szegénységi kockázatú csoportokat érintette: az érettségizett vagy diplomás háztartásfővel élőket, a fővárosiakat, az egy- és kétgyermekeseket, valamint a magas munkaintenzitású háztartások tagjait.

Ezzel szemben ugyanakkor az alacsony iskolázottságúak, a községekben élők, a sokgyermekesek, az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúak körében az egyébként magas deprivációs ráta nem csökkent.

Azt is írták, miközben a szegénység kiterjedtsége - a 2007 és 2012 közötti időszakban megfigyelt növekedést követően - változatlan maradt, annak mélysége 26-ról 23 százalékra csökkent az elmúlt két évben.

A változások között említették, hogy 2012 és 2014 között jelentősen emelkedett a szegénység előfordulásának valószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresős családok, valamint a női háztartásfővel élők körében, ezzel szemben csökkent az olyan gyerekes háztartások szegénysége, amelyekben a szülőkön kívül más felnőtt (is) él, továbbá az egy gyermekes felnőtt párok alkotta háztartásokban élők, a gyermekek és fiatalok, valamint romák szegénysége is.

A kutatás megállapításai szerint a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 37-ról 28 százalékra csökkent, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élőké pedig 15-ről 9 százalékra esett 2012 és 2014 között.

Mindezek miatt az unió által definiált "szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben" élők aránya jelentősen csökkent Magyarországon: míg 2009-ben és 2012-ben is a népesség nagyjából kétötöde tartozott ebbe a körbe, addig 2014-ben már csak 35 százalékuk.

A Tárki szerint a 2010 és 2014 közötti időszakot együtt tekintve az látható, hogy miközben az időszak első két évében Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a második két évben ez már mérséklődött.

Azt is írták, a foglalkoztatottak háztartásaiban a munkajövedelmek aránya nőtt, a nem foglalkoztatottak háztartásaiban pedig a társadalmi jövedelmeké emelkedett.

A Tárki szerint összességében, a korábbi periódusoktól eltérően a fogyasztás 3-4 százalékos reálnövekedése figyelhető meg 2012 és 2014 között.

A felmérés szerint tízből négy magyar háztartásnak van valamilyen típusú pénzügyi-vagyoni megtakarítása, emellett pedig ingatlannal a magyar háztartások bő négyötöde rendelkezik. Bank, pénzintézet, közműszolgáltató, illetve egyéb intézmény felé tízből két háztartás tartozik.

Mind a vagyoni jellegű megtakarításokkal, mind pedig a hitelekkel rendelkező háztartások aránya csökkent az ezredforduló óta, de míg a vagyon esetében a csökkenés kisebb stagnáló időszakok mellett lényegében folyamatos volt, addig a hiteles háztartások aránya a 2000-es évek elején meredeken nőtt, majd 2010-től - állami beavatkozás valamint a válság miatt megszigorodó hitelpiac hatására - gyors esésbe kezdett.