A Magyarország és az Egyesült Államok, illetve Oroszország viszonyára vonatkozó kérdésekre Orbán Viktor elmondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy "geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe".

Washington mindkét ügyet az "Oroszországhoz való közeledésként értelmezi", holott "mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől", és nem "oroszbarát", hanem "magyarbarát politikát folytatunk" - tette hozzá a kormányfő.

A Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat "testvére", megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja - fejtette ki.

A paksi bővítésről szólva hangsúlyozta, hogy az olcsó energia kulcsfontosságú a versenyképesség erősítésében, és Magyarország nem tud hatalmas összegeket mozgósítani a megújuló forrásból származó energiatermelés támogatására úgy, mint Németország, saját energiaforrása pedig nincsen.

A külső energiaforrásoktól való függőség csökkentésének "egyetlen eszköze" az állami tulajdonban lévő nukleáris erőmű bővítése, amely orosz technológiával működik, ezért "értelemszerű", hogy a bővítést is orosz együttműködésben hajtják végre - tette hozzá.

Az Egyesült Államok azonban ezt is közeledésként értelmezi, és úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodni kell Oroszországtól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is "rendkívüli mértékben ellenzi" - fejtette ki, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok is "szívesen megépítette volna" az új blokkokat.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, hogy a Nyugat határozott fellépése "teljesen indokolt", mert nem lehet elfogadni a nemzetközi jog megsértését.

Ugyanakkor a gazdasági szankciók "bennünket is sújtanak", és "ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni", akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt - tette hozzá.

Hangsúlyozta: ki kell dolgozni valamilyen kompenzációt azoknak az országoknak, amelyek lojálisak a szankciós politikához, de elszenvedik a következményeit.

Hozzátette: diplomáciai megoldás szükséges, minél hamarabb "érdemi tárgyalásokat" kell kezdeni. Ebben érdekeltek a közép-európai országok és Németország is. Ugyanakkor sem Közép-Európa, sem Németország nem lehet "illojális" a saját szövetségi rendszerével szemben, ezért "nekünk az egész közösségen belül kellene jótékony hatást kifejtenünk", de egyelőre "nincs más ötlete" az EU-nak és NATO-nak, mint a súlyos következményekkel járó szankciós politika - mondta.

Kiemelte, hogy Magyarország a demokratikus, saját magát fenntartani képes, az oroszok és a magyarok "közötti térben elhelyezkedő" Ukrajnában érdekelt, mert "egyszer már volt a Szovjetunió szomszédja", és nem akarja, hogy ismét hasonló helyzet álljon elő.

Ugyanakkor az Ukrajna a következő időszakban évente nagyjából 25 milliárd euró támogatásra szorul majd, amit valakinek ki kell fizetni, és mivel "az oroszok nem fogják", félő, hogy a közép-európai országoknak járó uniós fejlesztési forrásokat kurtítják meg Ukrajna támogatása érdekében - mondta Orbán Viktor.



A gazdasági sikeresség védheti meg a támadásoktól a magyar kormányzatot és Magyarországot - mondta Orbán Viktor.

A Magyarországról szóló nyugati sajtóbeszámolókkal és bírálatokkal kapcsolatban a kormányfő kifejtette, hogy a magyarok az 1989 előtt kialakult reflexek révén "elég jól védettek" az újságírásból fakadó akaratlan vagy szándékos "valóságtorzítások ellen", de ez nem mondható el minden európai országról.

Ténykérdés, hogy Magyarország 1914 óta, a monarchia felszámolására és egy új Európa felépítésére irányuló törekvések kezdete óta "mindig is gyanúval körüllengett országként" jelent meg az európai nyilvánosságban - tette hozzá.

Ez a helyzet bár sokszor ad méregre okot, és "az én munkámat is nehezíti", mégis indulatok helyett racionális és cselekvő hozzáállás szükséges, a megoldás pedig hosszabb távon a gazdasági sikeresség lehet - mondta Orbán Viktor.

A német újraegyesítés nélkül nem szerezhették volna vissza szabadságukat a közép-európai volt kommunista országok, és Európa újraegyesítése sem sikerült volna - mondta a miniszterelnök.

A berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából mondott beszédében a kormányfő kiemelte: 1989-90-ben egyáltalán nem volt biztos, hogy tartós lesz a szabadság és a demokrácia, és a visszafordíthatóság érzése "ott volt a levegőben".

A visszarendeződés ellen az "egyetlen garancia" a német újraegyesítés volt, amely így egyszerre szolgálta a németek és a többi "rab nemzet", köztük a magyar nemzet felszabadulását és szabadságának tartóssá tételét, és ezért a magyarok mindig hálásak lesznek a németeknek - tette hozzá a kormányfő.