A UINL 1948-ban alakult és a nem angolszász jogrendszerű országok közjegyzői szakmai szervezeteit tömöríti. Magyarország 1992 óta tagja a szervezetnek. Tavaly Limában, jövőre Rio de Janeiroban, majd Párizsban lesz a közgyűlés.

A tanácskozáson szóba kerülő, a minden országot érintő ügyek körébe tartozik például a közhitelesség - amit a közjegyzői okirat szavatol - mint érték.

Csak az uniós közjegyzőket érinti viszont az a rendelet tervezet, amely a közokiratok közösségen belüli funkcióját szabályozza. A tervezet egyszerűsítené a bíróságok előtti bizonyítást, így nem követelne meg minden esetben erre közokirati bizonyítékot. A tagállamok közötti kapcsolatban sem kellene felülhitelesíteni közjegyzőnek a nemzeti szabályok szerint készült dokumentumokat.

Mint Tóth Ádám kifejtette, ennek a tagállamok nem örülnek, mivel a javasolt megoldás csökkentené a jogbiztonságot. Azt, hogy a tervezet rendeletté válik-e, függ a most alakuló Európai Bizottság véleményétől.

Egy mások fontos uniós téma, hogy egy tagállamban csak annak a saját állampolgára lehet közjegyző, vagy pedig bármely uniós tagállam - e tevékenységre feljogosított - polgára elláthatja ezt a feladatot bármelyik másik tagországban. Az alapszerződésben ugyanis az áll, hogy bármelyik ország polgára vállalhat olyan munkát egy másik tagállamban, amely nem jár közhatalom gyakorlásával. Az ügyben per is volt már az Európai Bíróság előtt, amely kimondta, hogy a közjegyző tevékenysége nem éri el a közhatalom gyakorlásának a szintjét.

Ennek ellenére Magyarország - több más országgal együtt - kitart amellett, hogy a közjegyzők tevékenysége közhatalmi jellegű - hangsúlyozta.

Az uniós új fogyasztói irányelvek is felvetik a közjegyzők közreműködésének kérdését - mondta. A dokumentum abból indul ki, hogy a cég, amely szerződéses kapcsolatba kerül a fogyasztóval, gazdasági erőfölényben van utóbbival szemben. Ezért a fogyasztót megilleti a 15 napon belüli elállás joga. Viszont ha közjegyzői okiratba foglalják a szerződést, akkor a fogyasztó mintegy lemond az elállási jogáról, hiszen a közjegyző közérthetően ismerteti vele a szerződés tartalmát.

Végül az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti hitelbiztosítéki nyilvántartást és az elévülés új szabályait említette sajátos magyar problémaként a MOKK elnöke. A hitelbiztosítéki nyilvántartást a régi szabályok szerint a közjegyzők hozták létre és működtették azt. Az új Ptk. szerint viszont a közjegyzőre csak akkor van szükség a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzésre, ha a kérelmezőnek nincs elektronikus aláírása. A követelések elévülést az új Ptk.-ban nem szakítja meg sem a hitelező felszólítása, sem pedig annak a perindítása, mindössze a jogerős bírósági ítélet szakítja meg a követelés elévülését. Az elhúzódó bírósági eljárások így azzal járhatnak, hogy a hitelező követelése elévül, mire jogerős ítélet születik - vélte Tóth Ádám.