A 150 fős szakmai közönség előtti pódiumbeszélgetésen, amely abba a közös erőfeszítés-sorozatba illeszkedett bele, amelynek célja a V4-országok ismertségének növelése az amerikai piacon, a magyar államfő mellett részt vett a csoport soros elnökségét betöltő Szlovákia államfője, Andrej Kiska, valamint Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter és Ilona Antoniszyn-Klik lengyel gazdasági miniszterhelyettes.

A magyar elnök arra a kérdésre, hogy a V4-országok, köztük Magyarország, miért vonzóak a befektetők, különösen a tudásalapú gazdaság befektetői számára, egyebek között kitért arra, hogy Magyarországon, amely 15 Nobel-díjast és két Ábel-díjast adott a világnak, ma közel 30 ezer kutató dolgozik, és az informatikai szektor 150 ezer embert foglalkoztat.

Áder elmondta, ahhoz, hogy a gyártási technológia csúcsát képviselő cégek Magyarországra települjenek, a gyárak térségben az igényeiket figyelembe vevő felsőoktatási rendszer alakul. Példaként említette Győrt, ahol az autóipar szempontjait szem előtt tartva folyik a képzés.

Az elnök elmondta, hogy a kutatási, fejlesztési és informatikai ráfordítások 2000 és 2012 között Magyarországon 350 százalékkal nőttek. Ráadásul a most kezdődő 7 évben Magyarország kétszer annyit fordíthat kutatásfejlesztésre, mint amennyit az előző uniós költségvetési időszakban.

Közölte, hogy rövidesen létrejön egy Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amelynek létrehozását kormánybiztosként a Magyar Tudományos Akadémia előző elnöke, Pálinkás József irányítja. Ennek az intézménynek fő célja az lesz, hogy összehangolja és dinamikussá tegye a magyar állam innovációs erőfeszítéseit.

Andrej Kiska, aki V4-elnökként megnyitó beszédet mondott, rámutatott, hogy a visegrádi négyek együttesen a világ 15. legnagyobb gazdaságát alkotják, és az EU-n belül a harmadik legnagyobb exportkapacitással rendelkeznek. A V4-csoport kivitele az elmúlt 10 évben gyorsabban nőtt, mint a bővítés előtti 15 tagországé. A szlovák államfő szerint Közép-Európa az elmúlt negyedszázadban folyamatos változásban élt, reformokon ment át, és ez az átalakulás a régió dinamizmusának forrása. Fontosnak nevezte, hogy ezek a relatíve kis országok összefogjanak az innováció támogatása, illetve annak érdekében, hogy láthatókká váljanak az Egyesült Államokban.

Felvetette, hogy a V4-csopornak a korlátozott források hatékonyabb felhasználása érdekében fontolóra kell vennie, hogy a Szilícium-völgyben Visegrádi Ház néven egységes "startup-képviseletet" hozzon létre. Mint mondta, a digitális gazdaság fejlesztését mind a négy ország prioritásként kezeli.

A rendezvény alkalmából cégalapítók tartottak prezentációt négy, a globális siker útján a V4-országokból elindult vállalkozásról. A cseh Jan Rezab, a közösségimédia-marketingre szakosodott Socialbakerst, Juraj Vaculik a repülő személygépkocsikat tervező szlovák Aeromobilt, Mike Sadowski a közösségimédia-monitoring terén sikeres lengyel Brand24-et, Somlai-Fischer Ádám pedig a Prezit mutatta be. Ugyancsak ismertetőt tartott termékeiről a Google székházában a magyar Maven7 és a Gravity.

A nap folyamán korábban Áder János az ENSZ székházában megbeszélést folytatott Mongólia és Albánia elnökével. Szőke László, a Köztársasági Elnöki Hivatal külügyi igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy Cahjagín Elbegdordzs mongol államfő méltatta a korábbi kétoldalú együttműködését, különös tekintettel a felsőoktatásra. Kitért a közösen épített gyárak rekonstrukciójának lehetőségére is. A két elnök októberben a tervek szerint októberben Budapesten is találkozhat majd, amikor napirendre kerülhet az oktatási együttműködés felújítása és a közös fellépés a környezetvédelemben. Szóba került, hogy egész Kelet-Mongólia vízgazdálkodási terve magyar közreműködéssel készült.

Szőke László elmondta, hogy 2015 első fél évében ismét megnyílhat a magyar nagykövetség Ulánbátorban.

Bujar Nisani albán elnök egyebek között kitért arra, hogy Magyarország példakép szerepet játszott az albániai átalakulás folyamatában. Méltatta Magyarországnak az albán NATO-tagság elnyerésében játszott szerepét, valamint azt a támogatást is, amelyet Magyarország Albánia EU-tagjelölti státusának megszerzéséhez nyújtott. A felek kitértek azokra a tényezőkre is, amelyek az albán EU-tagságot akadályozhatják. Nisani elnök szólt azokról a célokról, amelyeket Albánia belátható időn belül el szeretne érni a szervezett bűnözés és korrupció visszaszorítása terén.

Az albán államfő látogatásra hívta meg hazájába Áder Jánost, aki ezt elfogadta.