Az esztergom-budapesti érsek a műsorban elmondta, van ugyan körülbelül évente egyszer, általában az unió tisztségviselői által kiválasztott vallási vezetőkkel valamilyen találkozó, ezt azonban nem követi "komoly együttmunkálkodás".

Erdő Péter kitért arra is, az Apostoli Szentszék sokáig harcolt azért, hogy a keresztény örökséget, vagy a zsidó-keresztény örökséget, vagy a görög-római és zsidó-keresztény örökséget megemlítse legalább az európai alkotmány, de ezt "makacsul" mindig visszautasították.

Ilyen értelemben nagyon sokféle szempontból baj van a kulturális identitás megbecsülésével - mutatott rá a bíboros, hozzátéve, hogy ezen a nemzetállamok valamennyit segíthetnek, hiszen az egyházügyek alapvetően nemzetállami kompetenciába tartoznak.

Az iraki válsággal kapcsolatban Erdő Péter úgy fogalmazott: az imádságon és a nyilatkozatokon kívül tényleges, tárgyi segítségre is szükség van. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az intervenciós tartalékalapból gyorssegélyt küldött a magyar karitászon keresztül, amit az Irakban jelenleg is működő nemzetközi karitász a bagdadi nunciatúrán keresztül juttat el a rászorulóknak - ismertette a bíboros. A probléma azonban az, hogy a hegyekben bujdosó üldözöttekhez nehéz eljuttatni a segélyt - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miként kezeli az Európai Unió az iraki konfliktust, emberiességi, szolidaritási, kisebbségi kérdésként, vagy a keresztény közösség nevesítésével, Erdő Péter hangsúlyozta: az Európai Unió "makacsul tartózkodik attól, hogy őket nevesítse, holott azokat az embereket ott azért üldözik, mert keresztények".

Moszul városában - mondta a bíboros -, ahol nemrég még tízezer keresztény élt, a keresztény családok ajtajára az arab n betűt festették, ami annyit tesz, hogy názáreti, vagyis keresztény, és utána legyilkolták vagy legalábbis összeverték és elűzték ezeket az embereket. Erdő Péter kiemelte, hogy ez nem véletlen, "igenis van egy sajátos körülmény", amely az ő üldözésüket indokolta, illetve amelyre hivatkoztak, ez pedig az, hogy keresztények. Ezért nekünk, keresztényeknek, igenis szólnunk kell - hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy tudnak-e valamilyen nyomást gyakorolni az európai püspökök a politikára, Erdő Péter úgy felelt, nyomást gyakorolni nem lehet. Amit viszont már több mint egy hónappal ezelőtt megtettek az Európai Püspöki Konferenciák, az az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordultak, és kérték, hogy lépjenek föl ez ellen a tömeggyilkosság ellen.

Az MKPK szeptember 4-én jelentette be, hogy tízmillió forint értékű gyorssegélyt küld Irakba.

Szeptember 14-én Magyarország valamennyi katolikus templomában, minden misében Irakban és a világ más országaiban üldözött keresztényekért imádkoztak a hívők. Szeptember 19-én egyhetes gyertyagyújtási akciót kezdett a Katolikus Karitász, amelynek keretében 19-én délben Erdő Péter gyújtotta meg az első gyertyát a budapesti Szent István-bazilikánál. Az akció szeptember 26-áig tart.