Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Kampány a dél-dunántúli nők elvándorlása ellen

Kampány indult a Dél-Dunántúl női munkavállalóinak elvándorlása ellen a közelmúltban: a Lépj és maradj elnevezésű kezdeményezés résztvevői azt remélik, hogy megfelelő szakmai segítséggel a folyamat lelassítható, sőt idővel visszafordítható.

A Lépj és maradj kezdeményezés arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a júliusig tartó kampány egy, az Európai Unió öt tagállamában, Magyarország mellett Ausztriában, Lengyelországban, Németországban, Szlovéniában zajló, 2,2 millió eurós "Women" projekt része, és minden lehetséges eszközt igénybe vesz céljai elérése, különösen a jól képzett fiatal nők megtartása érdekében.

Az érintetteket munkavállalói és munkakeresési tanácsokkal látják el, naprakész munkaerő-piaci ajánlatokkal keresik meg, számos női sikertörténet mutatnak be és szakértő írásokat tesznek elérhetővé számukra, valamint egy tematikus, online közösséget hoznak létre, ahol a tagok a párbeszéd révén segíthetik egymást.

A projektet a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. koordinálja, támogatja a Pécsi Tudományegyetem, továbbá megyei, városi önkormányzatok, klaszterek, kereskedelmi és iparkamarák, valamint mások mellett több nagy állásportál is.

A Lépj és maradj utalt rá, hogy a Baranya, Somogy, Tolna megye alkotta Dél-Dunántúlon az ország lakosságának 9,4 százaléka, mintegy 932 ezer ember él. Az egy négyzetkilométerre átlagosan jutó 66 emberrel ma ez Magyarország legritkábban lakott régiója.

A KSH 2011-es népszámlálásra vonatkozó adatai szerint a régió 2001-hez képest népességének 6 százalékát, köztük sok női munkavállalót veszített el. Ennél nagyobb mértékben csak az Észak-Magyarországon élők száma csökkent, ott a fogyás 7,2 százalék volt.

Erre vonatkozó kutatások hiányában nem tudható, hogy a dél-dunántúli régió hány női és hány férfi, illetve milyen szakképzettséggel rendelkező munkaerőt vesztett el, csak az elvándorlás ténye állapítható meg. A Lépj és maradj szervezői ugyanakkor valószínűsítik, hogy a fő ok a munkalehetőségek szűkülése.

A kampány részleteiről, legfrissebb eredményeiről a www.lepjesmarad.hu, valamint a www.facebook.com/lepjesmaradj címen számolnak be a résztvevők.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×