Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Hogyan tartsunk egyensúlyt a napsugárzás hasznos és káros hatásai között?

Ismét UV-előrejelzést és -figyelmeztetést jelez az Országos Meteorológiai Szolgálat. A tavalyi szezonban májustól augusztus végéig 38 napon adott ki ki figyelmeztetést a szolgálat. Kálló Izabella kérdezte Tóth Zoltánt, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársát.

 "Az Országos Meteorológiai Szolgálat május 1-től szeptember 30-ig mindennap előrejelzi a másnapra várható UV-sugárzást, egy térképen látható a maximális UV-sugárzás országos eloszlása" - mondta Tóth Zoltán.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa elmondta: figyelmeztetést akkor ad ki a szolgálat, ha a másnapra várható maximális UV-sugárzás mértéke az ország területének legalább ötven százalékán eléri vagy meghaladja a 7,5 UV-index értéket, vagy ha az ország dunántúli, illetve a Dunától keletre eső részeinek hetvenöt százalékán éri el ezt az értéket.

Mint mondta: tavaly 38 esetben kellett kiadni figyelmeztetést, ez az év bronzérmes, a csúcs 2012-ben volt, amikor 47-szer kellett riasztani. Hozzátette: tavaly háromszor fordult elő, hogy már május volt UV-figyelmeztetés.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese szerint fontos figyelmeztetni a lakosságot, hogy milyen veszélyei vannak a túlzott napsugárzásnak. Az UV-sugárzás növeli a bőrdaganatok kockázatát, de szerepe lehet az akár vaksággal járó szürkehályog kialakulásában is - mondta Páldy Anna.

"Május elején, amikor indul a strandszezon az UV-sugárzás káros következményeire és azok megelőzésére hívtuk fel a figyelmet, mert a klímajelentés hangsúlyozza, hogy bár az ózonlyuk regenerálódik és a XXI. század végére visszaáll az a helyzet, ami 1980 előtt volt, de a folyamat lassú és nem egyenletes" - ismertette Páldy Anna.

"Időnként keletkezhetnek mini-ózonlyukak, amin keresztül jelentősen megnövekedhet az UV-B sugárzás, ami a földfelszínre ér" - mondta az Országos Környezetegészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese. Hozzátette: "ezért, és mert a melegebb napokon általában nagyon tiszta az időjárás, nincs felhő az égen, fokozódik az UV-sugárzás, ami megnöveli a festékes és a nem festékes bőrdaganatok kialakulásának kockázatát is."

"Fontos, hogy a napsugárzásra szüksége van a szervezetünknek, annak hatására D-vitamin keletkezik, amely nagyon sok betegségtől megvéd" - hangsúlyozta Páldy Anna. Hozzátette: "a napsugárzás rossz oldala a daganatképződés és a szemlencse homályosodása, a katarakta-képződés."

"Hogyan tudjuk megtartani a helyes egyensúlyt?" - tette fel a kérdést a főigazgató-helyettes. Mint mondta: "úgy, hogy mindennap kimegyünk a levegőre, lehetőleg reggel, 11 óráig és a délután, 3 óra után tartózkodunk a napon, a nap delelésének idején, tehát 11 és 3 óra között lehetőleg kerüljük a tűző napot."

"A szolárium lámpák UV-komponense, az UVA a bőr barnulása mellett az öregedését is okozza, tehát aki szoláriumozik, annak a bőre gyorsabban kiszárad, ráncosodik - hangsúlyozta Páldy Anna.

"A nemzetközi rákügynökség két évvel ezelőtt az UV-sugárzás mindhárom komponensét bizonyítottan emberi rákkeltő anyagnak minősítette, legnagyobb mértékben az UV-B komponens idézi elő rosszindulatú daganatok képződését - fogalmazott az Országos Környezetegészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese.

Hanganyag: Kálló Izabella

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×