Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 185 igen szavazattal fogadta el a Ház. A képviselők 185 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett a törvényalkotási bizottság elnökévé választották Gulyás Gergelyt (Fidesz), a Ház törvényalkotási alelnökét.

A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság működik.

A most először állt fel a kiemelt jelentőségű törvényalkotási bizottság, emellett mentelmi; az alkotmányügyi és az emberi jogi ügyeket is magában foglaló igazságügyi; költségvetési; külügyi; európai ügyi; honvédelmi és rendészeti; nemzetbiztonsági; nemzeti összetartozás bizottsága; széles portfóliójú gazdasági; mezőgazdasági; az oktatást és a sportot is magában foglaló kulturális; az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjóléti; továbbá a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület is működik, az ellenzék kezdeményezésére jött létre a vállalkozásfejlesztési bizottság.

Az Országgyűlés állandó bizottságainak megalakítását az alaptörvény mondja ki, az országgyűlési törvény pedig rögzíti, hogy ezek a testületek a parlament kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei.

A 15-ből nyolcat - a mentelmit, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságot, a költségvetésit, a külügyit, az európai uniós ügyit, a honvédelmit, a nemzetbiztonságit és a nemzetpolitikai bizottságot - kötelező létrehozni az országgyűlési törvény értelmében. A nemzetbiztonsági bizottságnak a jogszabály szerint ellenzéki elnököt kell választani.

A 6 fős mentelmi bizottságot Vejkey Imre (KDNP), a 13 fős igazságügyit Rubovszky György (KDNP), a 12 fős külügyit Balla Mihály (Fidesz), a 9 fős európai ügyit Hörcsik Richárd (Fidesz), a 9 fős honvédelmi és rendészetit Kósa Lajos (Fidesz), a 9 fős nemzeti összetartozásit Potápi Árpád (Fidesz), a 15 fős gazdaságit Rogán Antal (Fidesz), a 11 fős mezőgazdaságit Győrffy Balázs (Fidesz), a 15 fős népjólétit Zombor Gábor (Fidesz) vezeti.

Ellenzéki képviselő elnököl öt bizottságot, a 15 fős költségvetésit a szocialista Burány Sándor, a 7 fős nemzetbiztonságit a szintén szocialista Molnár Zsolt, a 15 fős kulturálist a jobbikos Dúró Dóra, a 11 fős vállalkozásfejlesztésit Volner János, a Jobbik képviselője, míg a 10 fős fenntartható fejlődésit Sallai R. Benedek LMP-s politikus.

Az új 199 fős parlament működésében az egyik legfontosabb változás a törvényalkotási bizottság megalakulása. A 39 fős új testületet a fideszes Gulyás Gergely vezeti a Ház törvényalkotási alelnökeként. A testület felállítása a februárban elfogadott új házszabály egyik legfőbb változtatásával áll összefüggésben, miszerint megszűnik a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja - mint eddig -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet. A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt.

Kövér László házelnök tájékoztatása szerint a közös indítvány hiányában bizottsági tagnak nem jelölt képviselőkre, valamint a nemzetiségi bizottság elnevezésére és tisztségviselőinek személyére a következő házbizottsági ülésen tesz javaslatot.

Elmondta, hogy a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottságba csak olyan tagokat tudnak most megválasztani, akik rendelkeznek nemzetbiztonsági átvilágítással.

Az alakuló ülés végén Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülését szombaton délután 3-tól tartja. (Ekkor választhatják újra kormányfővé Orbán Viktort.)

Az ülés végén a képviselők elénekelték a Szózatot és a székely himnuszt.