Radics Kornélia ismertetése szerint Magyarországon két műhely foglalkozik a klímamodellezéssel. Az egyik az Országos Meteorológiai Szolgálat, a másik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke. Közös eredményeik alapján az országban általános melegedés várható. Minden évszak melegszik majd, de legintenzívebben a nyár - mondta.

Nyáron várhatóan jelentősen csökken majd a csapadék. Az 1961-1990-es referencia időszakhoz képest akár 30 százalékos csökkenés is megtörténhet. A téli időszakban viszont 20 százalékos csapadékmennyiség-emelkedés várható, ugyanehhez az időszakhoz képest.

Elmondható tehát, hogy mind a hőmérséklet, mind a csapadék, harmadikként pedig a szél okozta extrém jelenségek intenzitása nő majd - magyarázta a szakember. Hozzátette: a tavalyi év is jó példa volt erre, mely 1901 óta a kilencedik legmelegebb év volt. A tavaszi időszakban nagyon nagy mennyiségű csapadékkal és árvizekkel találkozhattunk, majd a nyár hatalmas aszályt hozott. Ez is mutatja, hogy az évszakos időszakokban óriási eltolódások vannak - mondta Radics Kornélia.

A szakember szólt arról is, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly ősszel jelent meg az új helyzetértékelése. Ennek részletei folyamatosan kerülnek nyilvánosságra. Alig egy hónapja látott napvilágot az alkalmazkodással kapcsolatos anyag, amely egyebek között a szélsőséges eseményekkel foglalkozik. Hamarosan pedig megjelenik a következő fejezet, ami az útmutatást tartalmazza azzal kapcsolatban, hogyan lehet elkerülni a hatásokat.

A kutatás szerint szinte biztos, hogy az emberi tevékenység hatására változik a klíma. A vizsgálatok szerint az éghajlat természetes változékonysága csupán elenyésző százalékkal játszik szerepet a változásokban.

A jövő attól függ, hogy a károsanyag-kibocsátások hogyan alakulnak. Ha az eddigi folyamat folytatódik, és a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor a szélsőséges éghajlati jelenségek egyre gyakoribbak lesznek. Azt azonban tudni kell, hogy a szén-dioxid jelenléte akár száz évig is megfigyelhető a légkörben - tette hozzá.

A szélsőségeket jellemzi a ritkább, de intenzívebb csapadék, a hőmérsékletben a tartós hőhullámokra és azoknak a lokális változásaira is kell felkészülni. Minél tovább várunk, annál jobban szűkül az a spektrum, ahol az alkalmazkodás még lehetséges. A sérülékeny régiókban, mint például a sarkvidéki jégtakarókon vagy az óceáni körfogásban már most maradandó változások történtek - magyarázta az OMSZ elnöke.