Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Mitől más a mostani választás?

A rendszerváltás óta egyszer fordult elő, hogy a regnáló kormánytöbbség megnyerte az új választást, és hatalomban maradt. A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint ha - miként azt a közvélemény-kutatások prognosztizálják - a jelenlegi kormánypártok maradnak hatalmon, gyors kormányalakításra lehet számítani. Lánczi Tamás az InfoRádióban hozzátette: a korábbi kormányváltások mind egyedi okokra vezethetők vissza.

Az elemző szerint, "a 2014-es választás annyiban mindenképpen egyedi lehet, hogy most egy kormánykoalíciónak úgy van meg az esélye a folytatásra - a felmérések alapján -, hogy jelentős felhatalmazással fordulhat rá egy második ciklusra."

A Magyar Progresszív Intézet elemzője úgy véli: a szavazók döntő többsége mindig valami ellen voksol, mindössze néhány százezren vannak, akik tíz-, húsz éve biztos pártpreferenciával rendelkeznek. Filippov Gábor szerint lassíthatja az új kormány megalakulását, ha sok bejelentés érkezik az új választási rendszer visszásságairól.

A szakértő szerint, a kormányváltások gyakoriságának elsődleges oka az - és ez nem csak Magyarországra jellemző -, hogy viszonylag csekély azoknak a választóknak a száma, akik szorosan kötődnek egy párthoz, a választásokat általában a protest szavazók szokták eldönteni. A választások után pedig a kormányok tevékenységét a "húzd meg - ereszd meg" politikája jellemezte, miközben a választópolgárok a jólét gyors növekedését várták a rendszerváltás után. Ezzel szemben válságról válságra lavírozott az ország. A megszorítások pedig megpecsételték egy-egy kormánynak a sorsát.

Az InfoRádiónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint, májusban tarthatja alakuló ülését az új összetételű Országgyűlés, ezt követően azonban egy-két hónapig is eltarthat, míg az új kormány tagjai leteszik a hivatali esküt. Lővétei István megjegyezte: az új kormány megalakulásáig regnáló ügyvezető kormány jogköre csak minimálisan korlátozott. Hozzátette: az Alaptörvény arról rendelkezik, hogy akkor alakul meg a kabinet, ha a kormánytagok leteszik az esküt és így hivatalba lépnek.

Alapjaiban változik meg a magyar parlament a mai választásokat követően. Csaknem felére csökken a képviselők száma, a bizottságok a korábbinál jelentősebb szerephez jutnak, a részletes viták ezeken az üléseken zajlanak majd. 199 képviselő ül majd az új Országgyűlésben, egy delegált így átlagosan 50 ezer magyar állampolgárt képvisel. Arányát tekintve több lesz a közvetlenül megválasztott, egyéni képviselő - mondta az InfoRádióban Lővétei István alkotmányjogász.

Hanganyag: Seres Gerda, Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×