A kormánypárti képviselő elmondta, hogy a bizottság majdnem egyhangúlag elfogadta az ügyben készült jelentéstervezetének vázát, a jelentést a héten szövegezik meg, a jövő héten pedig várhatóan elfogadják. Ismertetése szerint a Pécsi Tudományegyetem szakértői véleménye "erősorrendben" három visszakövetelési jogcímet tartalmaz, ezt a bizottság elfogadta, és ezt javasolja majd az Országgyűlésnek.

Felidézte, hogy az Országgyűlés azt kérte a bizottságtól, vizsgálja meg, van-e arra esély, hogy a juttatásokat visszaköveteljék. "Erre valószínűség szerint az lesz a nyilatkozatunk, hogy igen, van, mégpedig ezek az esélyek" - fogalmazott, majd úgy folytatta, nem a bizottság dönti el, hogy ezt az igényt az Országgyűlés érvényesíti-e, ez a Ház vezetésének feladata. Ha úgy dönt, hogy igen, akkor nem alaptalan ez a döntés és esélye van a visszakövetelésnek - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva kitért arra, a bizottság öt tagja elfogadta az egyetem szakvéleményét, egy tagja azonban "a visszakövetelés tényét sem fogadja el". Beszélt arról is, hogy nem biztos, hogy a polgári pernek - pertaktikai szempontból - jót tenne, ha a visszakövetelhetőséggel kapcsolatos érvek nyilvánosságra kerülnek.

Rubovszky György azt mondta, Mesterházy Attila MSZP-elnök a bizottság ülése előtt egy órával, a kampányra hivatkozva faxban mentette ki magát. A szocialista politikus faxban írt azon mondata, miszerint a Simon-ügyben nem tud semmit, arra enged következtetni, hogy "az eddigi nyilatkozatai minden alapot nélkülöztek" - tette hozzá Rubovszky György.

Mint mondta, a későbbieknek már nem próbálják meghallgatni az MSZP elnökét. Közölte, a törvény kötelezi a bizottság előtti megjelenésre a képviselőt, de nem szankcionálja a távolmaradást.

Emlékeztetett arra, hogy a jelentéstervezetet március 31-ig kell elkészítenie a bizottságnak. Mint mondta, azt elfogadása után elküldi az Országgyűlés elnökének, és utána lesz nyilvános.

Kérdésre válaszolva beszámolt arról is, hogy mentelmi bizottság nem javasolja a fideszes Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztését két politikai szereplő közötti magánvádas ügyben.