A KSH vezetője a legfontosabb vezérelvek között sorolta, hogy a tudományos alapelvek betartásával objektív, pártatlan információval szolgáljanak egy adott társadalom minden szereplőjének. Vukovich Gabriella fontosnak, ugyanakkor szinte kivitelezhetetlennek nevezte, hogy az adott hivatalok szóvá tegyék a statisztikai adatokkal való visszaéléseket, illetve azokat az eseteket, amikor félreértelmezik a jelentéseiket.

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke arról is beszélt, hogy az európai boldogságindex első eredményei alapján Magyarország nem is annyira pesszimista.

A gazdasági mutatók a lakosság jólétének mérésére nem alkalmasak, ezért alkottak többen a bhutáni boldogságindexhez hasonló mutatót - magyarázta Vukovich Gabriella. Mint mondta, "a bhutáni kormány részben kanadai szakértők segítségével, egy statisztikai módszertani szempontból nagyon izgalmas és nagyon jó mutatót állított össze, amiben vannak objektív tényezők, de benne vannak az ennek megélésre vonatkozó, akár spirituális tényezők is, amiket Európában nagyon nehéz lenne egy ilyen vizsgálatban bevonni."

A jólét mérésére Európában is bevezettek egy mutatót, amelyhez először tavaly gyűjtöttek adatokat a tagországok hivatalai - emelte ki Vukovich Gabriella. Az eredmények alapján úgy véli, nem olyan szomorú a kép, mint a korábbi, nagyon kis mintás és nem igazán komplex felvételek alapján kirajzolódott, hogy Magyarországon mindenki borúlátó és pesszimista. A KSH elnöke úgy fogalmazott, "ennél azért egy kicsit, nem is kicsit, bizonyos területeken sokkal jobb a helyzet. Természetesen inkább a fiatalok, a magasabb végzettségűek azok, akik optimisták."

Összességében tehát a lakosság viszonylag kedvezően látta életkörülményeit - tette hozzá Vukovich Gabriella.