Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

A török államfő jóváhagyta az internet ellenőrzésének szigorítását

Jóváhagyta Abdullah Gül török államfő az internet ellenőrzését szigorító törvénymódosításokat, amelyeket az ellenzék és nyugati szervezetek részéről is számos bírálat ért.

Az elnök a Twitter közösségi oldalon jelentette be döntését, hozzátéve azt is, hogy a kormánytól biztosítékot kapott arra: a leginkább bírált részeket tovább fogják módosítani.

Mint fogalmazott, éppen a gyors "továbbmódosítás" lehetőségének megteremtése érdekében írta alá a törvényt, amint hazatért magyarországi hivatalos látogatásáról.

A török sajtó szerint Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kedden már javaslatot is tett a parlamenti pártoknak az újabb módosításokra.

A parlamentben a hónap elején elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a kormány távközlési hatósága bírósági döntés nélkül blokkolja azokat az internetes oldalakat, amelyek "veszélyeztetik a magánéletet", illetve "diszkriminatívnak vagy sértőnek" ítélt tartalmakat tesznek közzé. A jogszabály emellett arra kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy két évig őrizzék meg a világhálót használók tevékenységének adatait, s azokat kérésre a hatóságok rendelkezésére bocsássák, az érintettek értesítése nélkül.

Az ellenzéki felszólalók már a parlamenti vitában úgy vélték, hogy a jogszabállyal Erdogan 2002 óta hatalmon lévő iszlám konzervatív kormánya "cenzúrát" kényszerít az országra.

Az új szabályozás ellen több nemzetközi szervezet, valamint az Európai Unió is felemelte a szavát.

Új javaslataiban mindazonáltal Erdogan mindkét különösen vitatott ponton csökkentené a kormány mozgásterét. A távközlési hatóság döntését például 48 órán belül egy kijelölt bíróság még felülbírálhatná, míg az adatmegőrzéseket az új változat az IP-címre korlátozná, és már nem engedné a meglátogatott weboldalakkal kapcsolatos információk tárolását.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×