Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
331.81
bux:
120252.63
2026. január 14. szerda Bódog

Orbán Viktor: Nem akarunk olyan országgá válni, amelyet ellepnek a menekültek

Alá fogják írni az EU-ukrán társulási megállapodást - vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben újságíróknak, az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozása után.

Elmondta, hogy a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóval, illetve az átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is magában foglaló EU-ukrán társulási megállapodással kapcsolatos kérdésben a magyar fél a többségi álláspontot vallotta a brüsszeli EU-csúcson.

"Bár van még egy-két elvarrandó szál, de lényegében biztosra vehető, hogy Ukrajnával alá fogjuk írni a megállapodást" - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor a csúcstalálkozó legfontosabb témájának a digitális csomagot nevezte. Mint elmondta, áttekintést kaptak arról, hogy a kilencvenes évek elején az EU még élenjáró volt a világban a digitális alapú gazdaság területén, azóta azonban az Egyesült Államok tört az élre, és Kínával is erős versenyfutásban van Európa.

A csúcs résztvevői megállapították, hogy "a következő nagy versenyképességi kérdés a digitalizáció", és hogy innováció és digitalizáció nélkül a gazdasági növekedés terén sem lehet eredményt elérni - mondta a magyar miniszterelnök. A tagállamoknak meg kell hozniuk azokat a jogszabályokat, amelyek egységes digitális tér kialakításához vezetnek Európában - tette hozzá.

Orbán Viktor kitért arra, hogy egyes részterületen vannak bizonyos tagállami fenntartások. Így például - folytatta - Magyarország nem akarja átadni az uniónak a rádiófrekvenciák értékesítésének és működtetésének a jogát, "de koordinációra hajlandó". Ugyanígy mind a magyarok, mind a britek erősebbnek vélik a saját adatvédelmüket annál, amit az unió közösen hozna létre - mondta.

A menekültkérdést illetően a kormányfő elmondta, hogy sikerült a csúcstalálkozón érvényesíteni a közép-európai szempontokat.

"Mindenki Lampedusáról meg a tengeri szerencsétlenségekről beszél, de a nyomás nem csak ott nőtt meg, hanem a szárazföldön is" - hangsúlyozta Orbán, kiemelve, hogy ez különösen súlyosan érinti Magyarországot. Hivatkozott a legutóbbi negyedévben beadott menedékkérelmek számát áttekintő statisztikai adatokra, miszerint a legnagyobb arányú növekedés Málta és Svédország után Magyarországon volt tapasztalható. Lakosságarányosan Magyarország "már a dobogón van" az EU-ban a beadott kérelmek számát illetően - közölte.

"Akik életveszélyben vannak, és politikai okokból kérnek menedékjogot, azoknak (azt) meg kell adni, a többieket pedig nem kell befogadnia Magyarországnak" - szögezte le álláspontját a miniszterelnök, aki szerint a gazdasági bevándorlókat vissza kell juttatni oda, ahonnan jöttek.

Hangoztatta az emberségesség fontosságát, ugyanakkor hozzátette: "nem akarunk olyan országgá válni, amelyet ellepnek a menekültek", és politikai okokra hivatkozva, de valójában gazdasági bevándorlóként ellenőrizetlenül érkeznek Magyarországra. Kilátásba helyezte, hogy a határőrizet terén további lépésekre van szükség.

Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a gazdaságpolitikai kérdések áttekintése során az EU-csúcson sikerült megvédeni a magyar álláspontot abban a tekintetben, hogy a szociális és az adóügyi kérdések továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak. Nem lesznek tehát olyan előírások, amelyek a szociálpolitika, illetve az adórendszerek terén kötelező szabályokat fogalmaznának meg az euróövezeten kívüli EU-országok számára - miközben ezek az országok önkéntes alapon csatlakozhatnak, és magukra nézve vállalhatják az igazodást ilyen szabályokhoz.

Az amerikai titkosszolgálat lehallgatási tevékenysége nyomán kirobbant botránnyal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy az EU részéről egyelőre a németek és a franciák fognak eljárni. Az a legbiztosabb, ha az ember telefonon nem beszél az ország szempontjából fontos kérdésekről - tette hozzá. Õ maga - mint fogalmazott - inkább "odabattyog" ahhoz, akivel beszélni akar ilyesmiről, vagy megkéri, hogy keresse fel.

"Elfogadhatatlan dolognak tartjuk, hogy miközben szövetségesei vagyunk egymásnak, ilyen típusú bizonytalanságban kelljen élnünk. Az eset gyengíti a transzatlanti együttműködést." - jelentette ki az üggyel kapcsolatban.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor közölte, hogy a Mol ügyéről nem folytatott tárgyalást horvát hivatali partnerével, hiszen a kérdést nem politikai szinten kell kezelni, hanem gazdasági és jogi tárgyalások révén lehet rendezni.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×