A közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlament európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn azt mondta, a következő időszak bel- és igazságügyi tanácsi üléseinek témáját meghatározza a tervezet, de az európai parlamenti választások kampányának a témája is lehet.

Azt mondta: Magyarország "fenntartásokkal konstruktív" álláspontot képvisel. A közösségi intézmények részéről legitim cél, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzésére létrehoznák az európai ügyészséget; ugyanakkor nincs olyan tagállam, amelynek ne lennének fenntartásai a tervezettel kapcsolatban - fejtette ki, rámutatva: utóbbiak alapja a szuverenitás kérdése.

Hozzátette: vita várható, amelyben arra keresnek majd választ, miként lehet az ellenőrzést úgy végrehajtani, hogy az a tagállamok szuverenitását ne sértse. Tisztázandónak említette azt is, hogy az európai ügyész hogyan viszonyul a magyar ügyészségi hierarchiához.

Navracsics Tibor előrevetítette: az európai ügyészség intézménye a források folyósításával is összekapcsolható. Nem tartja kizártnak - jelezte -, hogy a jövőben csak olyan országoknak folyósítanának forrásokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználás ellenőrzését.

Az európai adatvédelmi rendelettervezettel összefüggésben arról beszélt, hogy Magyarországon szigorúbb szabályok vannak érvényben, és elutasítanak minden olyan javaslatot, ami csökkentené a magyar állampolgárok adatvédelmi szintjét. Szerinte - számos más változtatás mellett - akkor lenne elfogadható a tervezet, ha nem rendeletként fogadnák el, hanem irányelvként.

Az európai adásvételi jogról szóló rendelettervezetről a miniszter azt mondta: ebben a kérdésben óvatos tárgyalási pozícióban van Magyarország. A javaslat azt a célt szolgálja, hogy azok a vállalkozások, amelyek ma az unió több országában is működnek, egy egységes jogrendszerben tehessék ezt meg - ismertette.

A Tobin-üggyel összefüggésben arról számolt be, hogy levélben fordultak az Európai Bizottsághoz azzal a kérdéssel, helyesen értelmezik-e azt az egyezményt, amely lehetőséget ad arra, hogy 2014. december 1-jével kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország Írország ellen, ha nem harmonizálja a jogrendjét az uniós szabályozással.

Viviane Reding, uniós alapjogi biztos Navracsics Tibor elmondása szerint arra biztatta őt, hogy keresse fel az ír kollégáját az ügyben. Navracsics Tibor ezt megtette, ugyanakkor az ír fél visszautasított minden, a 2014 decemberi határidő előtti előzetes megoldást.

Beszámolt arról is, hogy Tobin - aki 2000-ben Leányfalun halálra gázolt két gyermeket, de szabad lábon van - egy halálesetre hivatkozva november 8-ig kérte a nyilatkozattételi határidő meghosszabbítását. Az ír férfinak korábban szeptember 30-áig volt lehetősége nyilatkozni, elfogadja-e a Magyarország által nyújtott garanciát: ha megkezdi büntetését Magyarországon, a lehető legrövidebb időn belül elbírálják kérelmét, hogy hazájában folytathassa büntetése letöltését.

A miniszter az úgynevezett Bora-Bora-ügyről is beszélt, amit legalább olyan aggasztónak nevezett, mint az ír gázoló ügyét.

Nyíri-Kovács Patrícia először 2011 júliusában keresett meg egy francia ügyvédet, hogy el akar válni japán férjétől. A pár ezután Francia Polinéziába utazott, hogy rendbe tegyék kapcsolatukat, amikor azonban a nő haza akart utazni kisfiával, a férfi lelakatolta a holmijukat, és magához vette az útlevelüket.

Navracsics Tibor szerint a magyar nő esetét nehezíti, hogy a magyar bíróság azt állapította meg, hogy joghatósága nem kizárólagos, ezért az ügyben benyújtott keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Továbbá a közösségi jog nem vonatkozik Francia-Polinéziára. A francia igazságügyi miniszter pedig elutasította az esettel kapcsolatos magyar tárgyalási kezdeményezéseket - tette hozzá a tárcavezető.