A Népszabadság azt írja: az Európai Bizottság döntése értelmében az állami MVM és az MFB tulajdonában álló Magyar Gáz Tranzit Zrt. nem üzemeltetheti a beruházásában épülő magyar-szlovák gázvezetéket. A bizottsági határozat szerint egy, a felektől tulajdonilag teljesen független, üzemeltetési gyakorlattal bíró magyarországi céget kell megbízni a vezetékszakasz működtetésével.

A Pénzcentrum cikke szerint dühöngenek a boltosok, mert az online pénztárgépek hiánya miatt sorra bírságolja őket az adóhatóság. A boltosokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség azt állítja, megütközéssel fogadták a kereskedők a százezres büntetéseket, mivel az elmúlt időszakban több fórumon is az hangzott el, hogy a kormánynak nem célja a bírságolás.

A Pénzcentrum cikkében olvashatnak arról, hogy minden idők legerősebb értékesítési hónapján van túl a lakossági állampapír, mivel az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint szeptemberben 108,5 milliárd forinttal emelkedett a magyar háztartásoknál lévő állampapírok értéke. Főként a Kamatozó kincstárjegyet vásárolják.

Az Index írásából kiderül: néhány lapszám után megszűnik a Poszt című közéleti hetilap, amit Weyer Balázs volt Origo-főszerkesztő vezetett. Az újság az online sajtó terméséből szemlézett, mindössze hat lapszámot adtak ki. Megszűnésének okairól egyelőre nem tudni.

Az Index azt írja: a tiszajenői krumpliszörny, a dormándi paradicsomszörny és a paksi óriás tojás után rekordméretű tök nőtt a Somogy megyei Hetesen, egy család kertjében. A csaknem másfél méter kerületű, és több mint 20 kiló súlyú tökből lámpást faragnak majd.

A Napi.hu szerint novemberben folytathatják az e-útdíj-rendszer finomítására, a terhek kompenzálására irányuló tárgyalásaikat a közúti fuvarozók a kormánnyal. Amennyiben a fuvarozók eredménnyel járnak, az önkormányzatok újra hoppon maradhatnak, egy elképzelés szerint ugyanis számukra a kabinet a terven felüli útdíj-bevételekből nem adna ellentételezést.

A Napi.hu arról is beszámol, hogy október 25-től már más uniós országban is gyógyíttathatjuk magunkat, a most megnyíló lehetőség azonban csak keveseknek jelent majd valódi alternatívát. Az engedélyezés sokáig tart, a kezelést előre ki kell fizetni, az OEP ugyanis csak utólag térít, ráadásul a járulékos költségeket saját zsebből kell állni.

A Portfolio írásában az áll: a munkáltatók már kezdenek szembesülni azzal, hogy dolgozóik egy része inkább készpénzben szeretné a fizetését megkapni a magas banki költségek miatt. Erre a jog szerint van lehetőség, de a cégek számára jelentős többletterhet jelent. Az összeállításból kiderül milyen megoldások lehetnének a cégek számára.