A Ház ülése a szokásoknak megfelelően hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

A parlament ezt követően dönt Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőjének médiatanács elnökévé választásáról. Karas Monika augusztus 19. óta áll az NMHH élén, miután a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök kilenc évre kinevezte a tisztségre. A hatóság a korábbi elnök, Szalai Annamária április 12-i halála óta működött elnök nélkül. A médiatörvény értelmében a hatóság és annak médiatanácsa élén ugyanaz a személy áll, ehhez azonban az szükséges, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnök által kinevezett NMHH-elnököt kétharmados támogatással megerősítse a médiatanács élén.

A szavazás után kezdődhet vita az ötödik alaptörvény-módosítás új változatáról, amelyet a kormány augusztus végén nyújtotta be azt követően, hogy a parlament a nyári ülésszakában nem vette napirendre Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter júniusban előterjesztett eredeti indítványát. A módosítás új változata a vallási közösségekre és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokkal egészült ki.

Ezek alapján a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. A kormányoldal eredeti terve az volt, hogy csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat kampányidőszakban.

A kormány javaslata alapján az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.

A javaslat többi eleme megegyezik a júniusban közzétett szöveggel. Az alkotmánymódosítás így lehetőséget teremtene a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására, kimondva, hogy a jegybank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
Az október 1-jén hatályba léptetni tervezett alkotmánymódosítás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, valamint kikerülhet az alaptörvényből, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az Ab-nak 30 helyett 90 napja lesz arra, hogy határozzon a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

A képviselők kedden tárgyalhatják Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon javaslatát, amely az egész jogrendszeren átvezeti a PSZÁF feladatainak jegybanki átvételét. A törvényjavaslat így a törvényekben a PSZÁF helyébe a Magyar Nemzeti Bankot írja, több helyen a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervnek nevezve a jegybankot.

Szerdán a fent említett két módosításról is részletes vitát tartanak, valamint tárgyalni kezdik a termőföld védelméről szóló júniusban benyújtott kormányzati előterjesztést.