Elmondta: június 1-jétől augusztus 31-ig 754 bejelentés érkezett a honvédségi tűzszerészek ügyeletére. Ezek között 225 "A kategóriás", vagyis olyan riasztás volt, amelynek alapján soron kívül, 24 órán belül kell intézkedniük.

Az erről szóló kormányrendelet értelmében soron kívüli kirendelésre akkor van szükség, ha a feltételezett robbanótest például lakóépületben, oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi vagy más közintézmény területén, vízi vagy szárazföldi útvonalon, közforgalmú repülőtéren, illetve közterületen található. Átlagosan idén nyáron naponta három ilyen soron kívüli kirendelésük volt.

Tavaly 833 bejelentés érkezett a honvédség tűzszerész ügyeletére, ebből 323 volt "A kategóriás". Csurgó Attila szerint a kevesebb bejelentés az időjárással magyarázható. Egyrészt sokáig tartott a tél, másrészt a rendkívüli árvíz is lassította az infrastrukturális és a mezőgazdasági munkákat, sokszor a strandolásnak sem kedvezett az idő, pedig - mint az ezredes elmondta - nyáron gyakoribbak a vízparti bejelentések is.

Tavaly a Balatonnál tíz, a Velencei-tónál két robbanótestet találtak. Az idén a Velencei-tóhoz egyszer sem riasztották a tűzszerészeket. A Balatonnál négy robbanóeszköz került elő: a nyár folyamán Fonyódon kétszer találtak egy-egy, míg Balatonszemesen egy POMZ-2 típusú gyalogsági aknát, Balatonszabadinál pedig egy 37 milliméteres magyar páncéltörő gránát került elő.

Az egyik legemlékezetesebb eseményük augusztus elején a Szelidi-tónál volt, ahol egy 81 milliméteres gyalogsági aknavetőgránátot találtak. Mivel ez kilőtt állapotú, éles aknavetőgránát volt, az egész tavat és a strandot ki kellett üríteni, ami több száz embert érintett.

A nyár három hónapja alatt a 754 bejelentés alapján mintegy 2500-2600 robbanóeszközt találtak a tűzszerészek, ez az 1974 óta vezetett statisztikák szerint átlagosnak mondható. A parancsnok elmondta, hogy a nagy mennyiségű tüzérségi lövedék mellett csaknem 500 aknavető gránátot, 100-110 kézigránátot és több, különböző típusú bombát is találtak.

A fővárosból 49, vidékről 705 esetben jelezték robbanótest előkerülését. Vidéken Fejér, Pest, Vas, Somogy és Veszprém megye számít a legszennyezettebb területeknek, de - mint hangsúlyozta - a második világháborúban fél évig az egész ország hadszíntér volt. Arról nincs pontos adat, mennyi lőszert használtak fel a háborúban, így arról sincs, hogy mennyi robbanótestet rejt még a föld. A háború után megkezdődött mentesítésekről statisztika nem készült, így végképp nem becsülhető meg a földben rejlő robbanótestek száma - mondta a parancsnok.

Csurgó Attila ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy aki elhagyott robbanótestet vagy annak látszó tárgyat talál, ne nyúljon hozzá, hanem haladéktalanul jelentse be a helyi rendőrségen vagy a település jegyzőjének. Õk ellenőrzik a bejelentés valódiságát, megjelölik a feltételezett robbanótest helyét, elhelyezik a robbanásveszélyre utaló figyelmeztető jelzést, majd bejelentést tesznek a Magyar Honvédség tűzszerészügyeletén.