Egy hír 2004. július 5-én, azaz két hónappal Magyarország uniós csatlakozása után: "Brüsszel 2008-ig adott időt Magyarországnak, hogy 3 százalék alá csökkentse költségvetési hiányát. Ez a menetrend megegyezik a Pénzügyminisztérium elképzeléseivel."

Draskovics Tibor, az akkor már utolsó hónapjait töltő Medgyessy-kormány pénzügyminisztere komoly magyar sikerekről beszélt, ugyanis az apparátusa által benyújtott első magyar konvergenciaprogram 2005-re 4,1 százalékos hiánnyal számolt, míg 2006-ra 3,6 százalékot, 2007-re 3,1 százalékot, 2008-ra pedig 2,7 százalékot jelzett. Nagyra törő tervek voltak az államadósságra is, mert a 2004-es 59,4 százalékról 53,7 százalékra akarták lecsökkenteni 2008-ra. A valóságban ez aztán majdnem 20 százalékkal több, 72,3 százalék lett, a 2010-es kormányváltásra pedig 80 százalék fölé emelkedett a Brüsszel által elvárt 60 százalékkal szemben.

Az Eurostat adatai alapján aztán a valóságos államháztartási adatok is teljesen más képet mutattak. Már az uniós tagság első teljes évére jósoltnak majdnem duplája lett a hiány, 2006-ra pedig elérte a csúcsot: 9,3 százalékot. Tehát több mint a háromszorosát a Brüsszel által elvártnak.

A 2008-ban kirobbant világválság, de már a 2006-os kormányváltás után állandósult megszorító intézkedések ellenére 2009-re a magyar gazdaság teljesen összeomlott: mínusz 6,7 százalék lett a nemzeti össztermék, a GDP mutatója. Mindeközben a 2000-es évek közepén - a velünk együtt csatlakozott új EU-tagállamokhoz képest - elemzők szerint Magyarország jóval kisebb növekedését leginkább csak az uniós finanszírozású fejlesztések segítették.

Amennyiben Magyarország idén nem szorította volna 3 százalék alá a hiányát, akkor Brüsszel pont ezeket az uniós pénzügyi forrásokat vonta volna el. Orbán Viktor miniszterelnök május 31-én az InfoRádiónak azt mondta: komoly sikert értek el, ami azt jelenti, hogy biztonságban van az a pénz, amely az embereknek Európából jár.

Szakértők most azt mondják, hogy a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés nem jár közvetlen piaci hatásokkal, ez inkább politikai siker. Elvileg lehetőség lenne költségvetési lazításra, de egyrészt az elmúlt 30 év legalacsonyabb inflációja miatt kevesebb pénz folyik a büdzsébe, másrészt a jövő évi választás előtt idén és 2014-ben megugranak az állami kiadások.

A kormányfő egyébként szintén az InfoRádiónak nyilatkozta, hogy megfelelő gazdasági növekedés esetén szeretne egy demográfiai programot elfogadtatni vagy bevezetnék a pedagógus életpálya modellt. Ezeken túl pedig leginkább uniós forrásból jövőre többek között Budapesten átadják a 4-es metrót, a felújított Várbazárt és Ferenciek terét, de lesz új stadionja a Ferencvárosnak és Debrecennek is.