Az elismerést kapta Dávid Katalin művészettörténész; Dömötör Zoltán úszó, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző; Gschwindt András, a műszaki egyetem nyugalmazott egyetemi adjunktusa; Kóbor János előadóművész; Kurutzné Kovács Márta, a műszaki egyetem egyetemi tanára, professor emerita; Leél-Õssy Szabolcs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense; Mécs Károly színművész; Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője; Schubert Éva színművész és Szenthelyi Miklós hegedűművész. Halász Judit színművész, énekesnő és Khirer Vilmos katolikus egyházi bírósági helynök később veszi át a címet.

Posztumusz díszpolgári címben részesült az Aranycsapat két labdarúgója, Bozsik József és Hidegkuti Nándor, valamint Václav Havel író, volt cseh államfő. Utóbbi nevében Helena Bambasová, Csehország budapesti nagykövete vette át az elismerést.

Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester arról beszélt, a deáki és az eötvösi gondolatokból a mai Budapestnek a leginkább az köszön vissza, amelyik azt mondja: a korrekció legalább annyira fontos, mint a vízió. Közlése szerint nincs fontosabb program, mint megőrizni, javítani és építeni, s ez a törekvés érzékelhető minden új díszpolgár életútjából is.

A főpolgármester szerint Budapest még nem jutott túl a nehezén, de jól halad egy élhető város megteremtésének útján. Jelezte: reális beruházási tervek vannak, amelyekhez jó példázatok, remek emberi és művészi teljesítmények kellenek.

Václav Havelt idézve Tarlós István kijelentette: "a szeretet és az igazság mindig győz a hazugság és a gyűlölet fölött". Mint mondta, ez a kelet-európai országok demokratikus épülésének jelmondata, s mindenütt vállalható program. "Különösen fontos egy olyan világban, ahol feszített a tempó és sok az ellentmondás" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a hűséggel, szorgalommal és ha kell, alázattal dolgozók mindezt jól tudják.

Úgy vélekedett, hogy helytállni minden területen lehet, a tudományban, a színházban, a zenében és a kórházakban, de a "valódi nagyság az emberben mérhető igazán". Utalt arra: minden jó teljesítmény alapja az összefogás, az együvé tartozás, s ez fejeződött ki akkor is, amikor Magyarország újra szabad lett.

1991. június 19-én hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona, ennek emlékére 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította ezt a napot, a hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává. A hagyományos ünnepi hangversenyt az árvíz miatt nem június 19-én, hanem július 2-án tartják meg a Margitszigeten.