Az InfoRádió értesülései ugyanakkor még a nyári szünet előtt, július 15-ig megszülethet a döntés. Amennyiben az Alkotmánybíróság jövő héten határoz a kérdésben, akkor az Országgyűlés még meg tudja választani a médiatanács új elnökét.

A Kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze az Alaptörvényt abból a szempontból, hogy az önálló szabályozó szerv vezetőjévé válás feltételeit sarkalatos törvény meghatározhatja-e, és ha igen levezethetőek-e az Alaptörvény 23. cikkéből a vezetői megbízatás szakmai kritériumaira vonatkozó alkotmányos követelmények, különös tekintettel a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi törvénynek a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökére vonatkozó szakmai kritériumai tükrében.

Erre a kérdésre azért szükséges adekvát választ adni, mert csak ennek tisztázását követően lehet megfelelő dogmatikai alapon megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon milyen határok között fogalmazhat meg különböző feltételeket, követelményeket a törvényalkotó a vezetők vonatkozásában, milyen szűkre korlátozhatja a potenciális jelöltek körét - olvasható az indítványban.

A hatályos szabályozás szerint három önálló szabályozó szerv működik Magyarországon: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF), a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH), valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. Ezek vezetőire vonatkozóan az egyes sarkalatos törvények meglehetősen eltérő mélységű szakmai kritériumokat határoznak meg.

A kompetencia kritériumok tekintetében az NMHH elnöke esik a legszigorúbb korlátozások alá, hiszen a Médiatörvény szerint: elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettséggel és
a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével
vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal. vagy
b) e tudományágak területén a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban
ba) Magyarországon elismert tudományosfokozattai, vagy
bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.

Kérdésként merül fel a kormány szerint, hogy vajon a szigorúbb szakmai követelmények irányába mozduló szabályozás felel meg inkább az Alaptörvényben megjelenő alkotmányos státusznak, vagy a szakmai követelményeket gyakorlatilag nem tartalmazó, a jelöltté válás előtt csak minimális korlátokat megfogalmazó szabályozás, továbbá, hogy vannak-e esetleg olyan követelmények, amelyeknek mindenképp szerepelniük
kellene a törvényi feltételek között?

Más megfogalmazással: az Alaptörvény 23. cikkéből levezethető-e a kinevezési feltételek önálló szabályozó szerv feladat- és hatásköréhez kapcsolódó érdemi szabályozásának követelménye, vagy pedig az Alaptörvény 23. cikke a törvényhozó szabad mérlegelésére bizza a konkrét feltételek meghatározását, akár azt is, hogy ilyen feltételeket ne határozzon meg?