A közlemény szerint a lehetőséggel azok a termelők élhetnek, akiknek mezőgazdasági területét elöntési kár vagy a védekezés, mentés, magas vízállás miatt másodlagos kár érte. A kárfelmérés kiterjed az ártéren és az azon kívül elhelyezkedő mezőgazdasági területekre, mint a gyep, rét, legelő, kaszáló, szántó, kertészeti kultúrák.

Káreseménynek tekinthető az árvíz által okozott közvetlen elöntési kár, valamint annak közvetett hatásai is, például a védekezés, mentés során bekövetkezett taposás, a magas vízállás hatására kialakult belvízkár - fakadóvíz, átszivárgás, buzgár, talajvízszint emelkedés -, valamint a menekülő vadak által okozott kár.

A Nébih felhívja a figyelmet arra is, hogy a dunai árvíz kárfelmérése során tett bejelentés nem helyettesíti az agrár kockázatkezelési rendszerben előírt kárbejelentést.

Az "Árvíz 2013 - adatszolgáltató lap" az alábbi linken érhető el: http://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/arviz - tartalmazza a közlemény.

Az árvízkárok mielőbbi bejelentését javasolja az agrárminiszter a károkat szenvedett mezőgazdasági termelőknek. Fazekas Sándor az MTI-nek csütörtökön Balatonfüreden azt mondta: az elöntések által okozott mezőgazdasági károkat a Kárenyhítési Alapból finanszírozzák, a gazdák mielőbb jelentsék be veszteségeiket az illetékes hatóságnak (Nébih).

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár csütörtökön Mohácson tájékoztatta az MTI-t arról: az agrártárca eddigi információi szerint több mint 10 ezer hektár mezőgazdasági területen károsított az árvíz, valamint az ezzel összefüggő talajvíz és a védekezés. Megjegyezte, hogy az árvízzel borított terület nagy része szántó, kisebb része legelő. A 10 ezerből mintegy 3 ezer hektárt az árvíz mellékhatásaként jelentkező talajvíz öntött el, és 500 hektárt a védekezéshez használva letapostak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az árvíz sújtotta mezőgazdasági területek és a károk felmérése még tart, pontos országos adatok csak akkor lesznek, ha a védekezés befejeződik.