Barack Obama, aki először reagált a heves vitákat kiváltó leleplezésre, védelmébe vette az amerikai híváslisták és a külföldi internethasználat megfigyelését. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus által jóváhagyott és szövetségi bírák által felügyelt adatgyűjtési programok segítenek elejét venni a terrortámadásoknak, és hogy a kommunikáció tartalma alapos gyanú és bírói végzés nélkül nem vizsgálható.

"Senki sem hallgatja le az önök telefonhívásait. Ez a program nem erről szól" - mondta.

Mint mondta, a kormányzati tisztségviselők a telefonszámokat és a hívások hosszát figyelik, nem pedig a neveket és a hívások tartalmát. A "megaadatok (az adatokról szóló adatok) átrostálása" azonban az elnök szerint potenciálisan olyan személyek azonosításához vezethet, akiknek közük van a terrorizmushoz.

Obama kijelentette, hogy hivatalba lépésekor "egészséges kételkedéssel" tekintett a titkosszolgálati adatgyűjtési tevékenységre, amelyekkel kapcsolatban megerősítette a (demokratikus) biztosítékokat. Rámutatott, hogy nem "ámokfutó" programról van szó, mert afelett a kongresszus és a szövetségi bírók gyakorolnak felügyeletet és a tartalom vizsgálatához külön bírói végzés szükséges.

Az elnök megismételte, hogy üdvözli a vitát Amerika biztonsága és az alkotmány által szavatolt magánszféra sérthetetlensége biztosításának egyensúlyáról. Rámutatott: kompromisszumra van szükség ahhoz, hogy mindkét célt sikerüljön elérni. Obama hangot adott meggyőződésének, hogy a biztonság, a terrortámadások megelőzése érdekében megéri megengedni "enyhe jogsérelmeket" a magánszféra területén.

"Fontos elismerni, hogy nem létezhet egyszerre 100 százalékos biztonság, 100 százalékig sérthetetlen magánszféra és nulla kényelmetlenség" - mondta.

Kitért arra is, hogy hogy három és fél év múlva, hivatali idejének lejárta után, magánemberként ő is kényesen fog ügyelni magánszférájának sérthetetlenségére. Egyúttal elítélte a nemzetbiztonság érdekében titkosított információk kiszivárogtatását.

Elsőként a brit The Guardian című napilap számolt be szerdán arról, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban több százmillió amerikai telefonhívásairól gyűjt adatokat.

Csütörtökön ugyanez az újság és a The Washington Post azt írta, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében 9 jelentős internetes szolgáltató szerverén végez adatgyűjtést, aminek eredményeképpen magánjellegű e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok tömegei kerültek a birtokába. James Clappernek, a nemzeti hírszerzés igazgatójának (DNI) tájékoztatása szerint az adatgyűjtés célpontjai az Egyesült Államokon kívül élő külföldiek voltak.

Pénteken a The Wall Street Journalből az derült ki, hogy létezhet egy harmadik titkos adatgyűjtési program is, amelynek keretében az NSA a hitelkártya-tranzakciók adatait rögzíti.

A titkos adatgyűjtés jogi alapja a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán elfogadott, úgynevezett Patriot törvény, amely engedélyezi a terroristagyanús személyek titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelését. A jogszabály hatályát az amerikai kongresszus 2011. május végén újabb négy évre meghosszabbította.

A Patriot törvény lehetővé teszi, hogy a nyomozóhatóságok - szövetségi bírói engedéllyel - lehallgathassák, illetve megfigyelhessék terroristagyanús személyek telefonbeszélgetéseit, egyéb kommunikációját és vásárlási szokásait.