Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Orbán: IMF-hitel nélkül is sikerül átvészelni egy újabb válságot

Magyarország saját erőből meg tudja oldani a gondokat, így a gazdasági, pénzügyi bajokat is, az IMF-hitel nélkül is képes lesz az ország kivédeni a közeledő válsághullámot, csak több energiával és drágábban; erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a szegedma.hu-nak adott interjújában.

A szegedma.hu oldalon hétfőn közzétett interjúban a kormányfő úgy fogalmazott: "(...) Magyarország ma erősebb, mint volt, és nincs senkinek kiszolgáltatva. Minden gondot meg tudunk oldani egyedül, saját erőből, még a pénzügyi és gazdasági bajokat is".

"Az IMF-hitel nyilvánvalóan sokat segítene, mert súlyos válság gyötri Európát, és újabb válsághullám közeledik, ami negatív hatással lesz Magyarországra is. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban" - mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy csak egy jó megállapodás előnyös az ország számára, rossz nem jöhet szóba. "Nem fogadható el, hogy csökkentsük a nyugdíjakat, a béreket, a gyermekek után járó támogatásokat, vagy embereket bocsássunk el" - tette hozzá. Megjegyezte, "2008-ban a szocialisták már aláírtak egy rossz, hazánk számára kedvezőtlen megállapodást, mi nem fogunk".

Kijelentette: "világos jelei vannak annak, hogy válságkezelésben jobban teljesítünk, mint a legtöbb uniós tagállam". Miközben egész Európában nyugdíjcsökkentés van és leépítik a családtámogatási rendszereket, addig Magyarországon sikerült a kormánynak megőrizni a nyugdíjak reálértékét, meghosszabbították a gyest és a gyedet, valamint bevezették a gyermekek után járó adókedvezményt - mutatott rá a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: "természetesen nincs olyan, hogy egy országban csak jó dolgok történnek, de biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb Magyarországon is meghaladja majd a jó dolgok száma a rosszakét".

Az elmúlt két év eredményeiről szólva elmondta, miközben Európa csaknem minden országában csökken a munkában állók száma, Magyarországon az elmúlt két év alatt több mint százezerrel nőtt. Kétszázezer olyan ember van, aki korábban segélyből élt, most pedig Start-munkából tartja fenn magát és családját - tette hozzá a miniszterelnök.

Közölte, mára sikerült felgyorsítani az európai források kiáramlását a gazdaságba és sikerült az államadósságot a GDP-hez mért több mint 80 százalékról 77 százalék alá csökkenteni. A kórházak adósságállományát is rendezte a kormány, "ez már csak kisebb mértékben termelődik újra" - fűzte hozzá Orbán Viktor.

"Míg azonban ezek mérhető adatok, addig az ország erkölcsi állapotára csak közvetett ráhatása van a kormánynak" - vélekedett. Ha azt hirdetik, hogy munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből és azt mondják, törődni kell a nemzeti összetartozással, akkor az befolyásolja a gondolkodást, de ez alapvetően az embereken múlik.

A miniszterelnök az önkormányzatok jövőjét illető kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: számukra az emberek a legfontosabbak, "nem a kormányzat vagy éppen az önkormányzatok önmagukban". A kormány tiszta viszonyokat teremt: az egészségügy és az oktatás az államé, és "amely feladatokat pedig az önkormányzatok jól tudnak ellátni, azokat végezzék el továbbra is".

Arra a kérdésre, hogy rendelkezésre állnak-e majd az önkormányzatoknak ehhez a szükséges források, a kormányfő közölte, "ha valaki vállal egy feladatot, lássa el saját forrásaiból, az önkormányzatoknak saját bevételeiken keresztül lehetőségük nyílik erre. Állami feladatot is csak így lehet ellátni".

Az Európai Unió egyik tudományos nagyberuházása, az Extreme Light Infrastructure (ELI) részeként Szegedre tervezett lézer-kutatóközpont ügyében indult kormányzati vizsgálatra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta, a projekt késésben van, ezért épp azt vizsgálja a kabinet, hogyan tudna segíteni és ki akarják deríteni, ki a felelős azért, hogy ilyen lassan haladnak az ügyek, és mit lehet tenni a felgyorsításért.

Az ügyben "az év végére szeretnék teljesen tisztán látni" - közölte.

A nem látvány-csapatsportágak támogatása kapcsán Orbán Viktor elmondta: a nem látvány-csapatsportágak szövetségeinek vezetői két héten belül leteszik elé a sportáguk távlati, nyolc-tizenkét éves fejlesztési programját, amit a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve meg is fognak valósítani.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×