"Továbbra is sziklaszilárdan amellett vagyunk, hogy a kohéziós források nagyságát nem lehet csökkenteni" - fogalmazott Győri Enikő. Elmondta, hogy ezt az álláspontot a 27 EU-ország közül továbbra is 15 - "a kohézió barátaiként" emlegetett országcsoport - osztja. A mostani uniós ülésen a szlovák tárcavezető fejtette ki a 15-ök közös véleményét.

Az EU-tagok külügy- vagy EU-ügyi tárcavezetői az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa keretében vitatták meg az MFF-re vonatkozó legújabb előterjesztést. Andreasz Mavrojiannisz, a soros ciprusi EU-elnökség Európa-ügyi miniszterhelyettese az ülés utáni sajtótájékoztatón elismerte, hogy "nem minden tagállam üdvözölte a csomag valamennyi elemét". Szerinte azonban bátorító, hogy mindenki elkötelezett a megállapodás tető alá hozása mellett, legkésőbb a november 22-én és 23-án tartandó rendkívüli EU-csúcsig.

Az unió bevételi és kiadási kereteit középtávra kijelölő dokumentumról hosszú hónapok óta folyik az egyeztetés a tagországok között. Súlyos viták tárgya, hogy az Európai Bizottság, vagyis az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - néhány fejlettebb tagország nyomására - olyan tervezetet tett le a tagállami kormányok képviselői elé, amelynek alapján a kohéziós, felzárkóztatási források jelentős beszűkülésével lenne kénytelen számolni több tagország, köztük is kiemelt mértékben Magyarország.

Különösen éles bírálat tárgya az az elképzelés, amely az egyes tagországok gazdasági teljesítményének arányában határozna meg támogatási plafont - vagyis minél fejletlenebb egy tagország, annál alacsonyabban húzódna a számára adható kohéziós források felső határa. További korlátot jelentene az adott ország gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzés. Ezzel az elképzeléssel szemben állnak azok az országok, amelyek szerint a legelmaradottabb országokba kell áramoltatni a legtöbb felzárkóztatási forrást.

Az eredeti javaslatokat a soros EU-elnökség már többször átdolgozta, de a hétfői vitában kiderült, hogy a "tárgyalási doboz" (negotiating box) legfrissebb tartalma - a legújabb szövegváltozat - körül sincs még általános egyetértés. Győri Enikő elmondta, hogy a mostani tervezet is csökkentéssel számol valamennyi kiadási fejezet tekintetében, "a fűnyíróelv" alapján.

A magyar államtitkár úgy véli, hogy az egyeztetések során a már konkrét számokat tartalmazó javaslatok szembesítése október végén, november elején várható. Reményét fejezte ki, hogy az EU-ban nem lehet majd nem meghallani a közös álláspontot valló 15 tagállam hangját.

Szintén az MFF kiugróan nagy összegekről szóló, ma még nyitott fejezetéhez tartozik a mezőgazdasági támogatások jövőjének kérdése.

Az MFF-fel kapcsolatban gyakran hangoztatott igény, hogy tegyen eleget a "better spending" - a források jobb, hatékonyabb felhasználása - követelményének. A magyar EU-ügyi államtitkár megjegyezte: ennek a követelménynek azonban mindenfajta uniós költségvetési forrás felhasználására, nem csupán a kohéziós pénzek elköltésére kell vonatkoznia.

Az Általános Ügyek Tanácsa ezen az ülésen foglalkozott az október 18-19-i EU-csúcs előkészítésével is. A csúcson várhatóan kiemelt téma lesz a gazdasági növekedési paktum végrehajtása, illetve a bankunió ügye.

Ugyancsak most tárgyaltak a tagországok képviselői miniszteri szinten arról, hogy melyek a tanulságai az eddigi első két "európai szemeszternek", hogyan lehet javítani a rendszert. "Európai szemeszteren" azt az egyeztetési folyamatot értik, amely - tekintettel a válságra - az egyes tagállami gazdaság- és pénzügyi politikák korábbinál szorosabb összehangolását jelenti az év első felében. E "szemeszter" során a tagországok a következő évre szóló elképzeléseiket megküldik Brüsszelbe, amire az EU "országspecifikus ajánlásokkal" reagál. Az így kimunkált terveket öntik aztán konkrét nemzeti költségvetési formába az ősz folyamán. Győri Enikő elmondta: a tanácskozáson elhangzott, hogy az "országpecifikus ajánlásokat" a nemzeti parlamenteknek is meg kell vitatniuk.