Akárcsak tavaly, idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez a legtöbb pont.

A Corvinuson a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 482 pontot, az alkalmazott közgazdaság szakon 479, míg az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 478 pontot kellett elérni. Az intézmény gazdaságelemzés szakán 477, a nemzetközi tanulmányok szakon 473 pontra volt szükség a bekerüléshez.

Szintén magasak a pontszámok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol alkalmazott közgazdaságtan szakon 471, nemzetközi gazdálkodás szakon 470 pont kellett azoknak, akik ott szeretnének tanulni szeptembertől.

Jogi képzésben az ELTE-n 467 pontnál volt a határ, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 455, a Budapesti Gazdasági Főiskolán magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 465, francia nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 464 pontra volt szükség.

Orvosképzésben a Semmelweis Egyetemen 435 pont, fogorvos szakon 438 pont volt a határ, a Debreceni Egyetem orvos szakán 415 pontot kellett elérni. Az ELTE-n kommunikáció szakon 449 pontot kellett szerezni, a Műegyetem építészmérnöki karán 358, építőmérnöki karán 350 pont volt a határ, míg a mechatronikai mérnököknek 468 pont kellett a bekerüléshez.

A ponthatárokat este nyolc órától a margitszigeti Iharos Sándor atlétikai centrumban - a Pont Ott Partin - felállított óriáskivetítőn és a helyszínen, a Felvi Terasz sátraiban elhelyezett kivetítőkön tették közzé, az adatsor jelképes gombnyomásra indult el. A rossz idő ellenére is ezrek döntöttek úgy, hogy az atlétikai centrumban várják, kiderüljön, bekerültek-e a felsőoktatásba, és szeptembertől melyik egyetemen vagy főiskolán tanulhatnak majd tovább.

A délután kezdődött budapesti Pont Ott Partin egy ideig sokan a fűben ülve várták a ponthatárok kihirdetését, ám a hat óra után megérkező, hol elcsendesedő, hol újra rákezdő eső a fedett lelátóra és a sátrak alá kényszerítette a felvételizőket, a fűben és a nagyszínpad előtt, esernyők alatt csak a legkitartóbbak maradtak, hogy onnan hallgassák az adatok ismertetését megelőző koncerteket.

A ponthatárhúzásra - amely előtt néhány perccel a felvételizők kék lufikat engedtek a magasba - elállt az eső, így a diákok többsége már a szabad ég alatt figyelhette az adatokat, amelyek nyilvánosságra hozását a legtöbben nagy üdvrivalgással fogadták. Sokan még a műsorvezető mikrofonjába is belekiáltották, hogy hova vették fel.

Az idei évben változás, hogy az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosult, az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpontot lehetett kapni. A bekerüléshez legalább 240 pontot kellett elérniük a felvételizőknek.

A ponthatárok a hivatalos kihirdetés után leghamarabb a www.felvi.hu-n váltak elérhetőkké, illetve böngészhetők a Facebookon is. Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól SMS-ben kaptak értesítést.

A pontszámokat most is egy matematikai algoritmus segítségével határozták meg, amely a keretszámokat és az intézmények kapacitását, a jelentkezők összpontszámát, valamint a megjelölt képzések sorrendjét figyelembe véve számította ki az eredményeket. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg, minden jelentkező csak egy helyre kerülhetett be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol felvételi összpontszáma először éri el a megállapított ponthatárt. Ha a jelentkező összpontszáma minden jelentkezési helyén alacsonyabb, mint a megjelölt képzések ponthatárai, ebben az eljárásban nem vehető fel egyetlen szakra sem. Leghamarabb az augusztusi pótfelvételi során próbálkozhat újra.

A besorolási döntésről - azaz, hogy melyik intézmény melyik képzésére kerültek be és hová nem - az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőt levélben tájékoztat. Azokat pedig, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola is - szintén írásban - értesíti.

Ezek a levelek tartalmazzák a beiratkozással kapcsolatos információkat, valamint a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is.

Idén mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolára, egyetemre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölt meg állami ösztöndíjas képzési formát, valamint 82.661-en jelentkeztek nappali képzésre. Levelező képzést a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen. Az idén a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében: 13.950-en jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki szakot. A második helyen a gazdaságtudományok képzési terület áll 11.421 jelentkezővel, míg a harmadikon a 9187 felvételizőt vonzó bölcsészettudományok.

A keretszámok módosítását az oktatási államtitkár június 26-án jelentette be, közölve: a korábban bejelentettnél ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben kezdődő tanévben. Hoffmann Rózsa akkor elmondta, az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől. A módosítás értelmében 2400-zal több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, 900-zal nő az informatikus, 700-zal az agrárhelyek száma; az egészségtudományok területén 400-zal, a sporttudományok területén 150-nel emelkedett a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon 400 teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak - közölte.