Az együttes tüntetésen az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) vett részt.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta, hogy az általuk demokratikusnak tartott pártok - a Fidesz, a KDNP, az LMP, az MSZP - frakcióvezetőit, valamint a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjét hívták meg a fórumra. Harrach Péter, a KDNP, és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, más elfoglaltságuk van, és a frakcióik nevében sem jelent meg senki - mondta az MSZOSZ elnöke, hozzátéve, hogy "ez is egyfajta üzenet, hogy ki az, aki szóba akar állni a szakszervezeti tisztségviselőkkel május elsején".

Az MSZOSZ, az ASZSZ, a SZEF és az ÉSZT május elsején közösen tüntetett biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve. Ezekkel a célokkal a fórumon részt vevő mindhárom politikus egyetértett.

Mesterházy Attila elmondta, hogy az MSZP is valódi társadalmi egyeztetést, munkahelyi biztonságot, és - kormányra kerülése esetén az első intézkedések között - olyan új Munka törvénykönyvét (Mt.) szeretne, amelyet a szakszervezetekkel együttműködésben alkotna meg.

Az MSZP frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem növeli a munkahelyek számát, és nem hoz gazdasági növekedést sem, a mostani egykulcsos adórendszer pedig a gazdagoknak kedvez, ezért az MSZP egy igazságosabb, és a költségvetésnek is több bevételt hozó, többkulcsos adórendszert támogatna.

Jávor Benedek szerint a munka világát érintő intézkedések "katasztrofális irányba" mozdultak el, mind a munkahelyteremtés, és a munkavállalók biztonsága, mind a közszolgáltatások minősége, elérhetősége tekintetében. Kifejtette: a kormány a jövedelem újraelosztás területén "teljesen perverz" modellt vezetett be, amely a szegényektől a gazdagok felé csoportosítja át a jövedelmeket. És mivel ez lyukat ütött a költségvetésben, a kormány "azóta is rémülten nyúlkál a különböző közszolgáltatásokhoz", hogy onnan szedje be a hiányzó forrásokat.

A munkavállalók így kétszeresen kiszolgáltatottá váltak: jövedelmük csökkent, és közben egyre romló minőségű közszolgáltatásokkal találkoznak azok, akik a legjobban rá vannak szorulva a közszolgáltatásokra, mivel a szolgáltatást piaci áron nem tudják megfizetni - vélekedett Jávor Benedek.

"A gazdaságpolitika rossz"

Az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak a kormány politikájának "megakasztására". Szólt arról is, hogy a passzív, munkanélküliségi ellátások rendszere sem megfelelő, a maximális folyósítási idő jelentősen csökkent, miközben az aktív munkaerő-piaci eszközök csak a hazai össztermék (GDP) 0,6 százalékát teszik ki. Az Európai Unióban átlagosan 1,7 százalékos ez az arány. Jávor Benedek szerint Magyarországon is növelni kellene ezt az arányt, mert csak bővíthető a munkapiaci aktivitás.

Molnár Csaba kifejtette: Magyarország és a munkavállalók legnagyobb problémája, hogy "elképesztő jogbizonytalanság" van, emellett a kormányzati politika alattvalóként tekint az emberekre, ráadásul olyan gazdaságpolitikát alkalmaz a kabinet, amely - mondta Ferge Zsuzsa szociológust idézve - "perverz újraelosztást" valósít meg.

A politikus szerint a kormány lehetetlenné tette a munkavállalók számára, hogy ha jogsérelem éri őket, akkor azt orvosolni tudják. Ennek oka Molnár Csaba szerint, hogy mindkét védelmi hálót - a munkaügyi bíróságokat és a szakszervezeteket - leépíti a kormány.

A gazdaságpolitika rossz, így ha nemsokára vissza is állna a többkulcsos adórendszer, "már akkor sem tudnánk megúszni" az új adókat, mert annyira nem jött működő tőke, befektetés Magyarországra és olyan kiszámíthatatlan a gazdasági helyzet - hívta fel a figyelmet Molnár Csaba a DK közgazdászokkal, szakértőkkel közös számításaira. A politikus szerint nem egymillió új munkahely jön létre 10 év alatt, hanem a 2010-es adatokkal összehasonlítva hónapról hónapra rosszabb foglalkoztatási adatokat produkál Magyarország.

Kérdésekre reagálva Mesterházy Attila elmondta: kiemelt feladat Magyarországon a munkahelyteremtés, mivel ha egy családban már egy kereső van, akkor "egy csomó más probléma már fel sem merül". Hozzáfűzte, hogy főként a fiatalok, az 50 év fölöttiek, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűek vannak hátrányosabb helyzetben a munkapiacon, ezért minden munkahelyteremtő programnak elsősorban ezekre a csoportokra kell figyelnie.

Molnár Csaba szerint ma Magyarországon a munkavállalók kiszolgáltatottsága szempontjából rosszabb a helyzet mint az elmúlt 40-50 évben bármikor. Az Orbán-kormány leépítette az emberek szabadságát, "immunrendszerét", a munkavállalóknak nincs hová fordulniuk, és "amikor már itt tartunk, akkor könyékig elkezd vájkálni a zsebünkben" - mondta.

Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy 1990-1991-ben tűnt el az az 1-1,5 millió munkahely, amely most hiányzik. A rendszerváltást követően úgy gondolták, hogy ha "kitolnak" 1,5 millió embert a rendszerből, például rokkantnyugdíjasként, akkor így egészséges, hatékony munkapiacot tudnak létrehozni. Ma azonban már látszik, hogy ez nem így van - tette hozzá.