Mint az Európai Parlament (EP) magyarországi tájékoztatási irodája által az európai polgári kezdeményezésről szervezett pénteki szakmai fórumon elmondta, a kormányközi szerződéssel "egy új ház épül a meglévő mellé", az egységes uniós intézményrendszernek kell majd kezelnie két szerződést, ami nem lesz könnyű, "de úgy tűnik, ez lesz az út".

A tárcavezető hangoztatta, az európai integráció létrejötte óta a legsúlyosabb válságát éli, így a legfontosabb kérdés ennek megoldása. Ez egy folyamat, amelyet kellő politikai akarattal és hozzáértéssel kell előrevinni - fogalmazott. Mint emlékeztetett, az európai állam- és kormányfők legutóbbi tanácskozásán "rendkívül fontos döntések születtek". A szerződésmódosításhoz - amelyet Magyarország is támogatott - 27 tagállam egyetértése kellett volna, de ez a feltétel nem teljesült - idézte fel.

Hangsúlyozta, kérdéses, hogy a kormányközi szerződés csak az eurózóna tagjaira vonatkozik-e majd, esetleg részben vagy egészében az övezeten kívüli tagállamokra is. A magyar parlament a dokumentum tartalmának ismeretében dönti el, csatlakozik-e a szerződéshez - emelte ki.

Ha a válság megoldódik, és megvalósul a gazdasági kormányzás, felmerül a kérdés, létrejön-e a politikai unió is - mutatott rá a miniszter. Kifejtette: ennek feltétele, hogy a polgárok európainak érezzék magukat, és ehhez járulhat hozzá jelentős mértékben a polgári kezdeményezés.

Alain Lamassoure EP-képviselő, az EP költségvetési bizottságának elnöke kifejtette, a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett európai polgári kezdeményezésnek köszönhetően 2012. április 1-jétől az uniós polgárok közvetlenebb módon szólhatnak bele az európai kérdésekbe: legalább hét tagállamból egymillió polgár aláírásának összegyűjtésével felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy új uniós jogszabályra.

Elképzelhető azonban, hogy a bizottság olyan választ ad, hogy az adott kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartozik - jegyezte meg. Mint hangsúlyozta, a kezdeményezéssel az az EU célja, hogy közelebb hozza a polgárokhoz az uniót és erősítse a közvetlen, részvételi demokráciát. Véleménye szerint a lehetőséggel eleinte jobbára a pártok, az egyházak, a szakszervezetek és a nemzeti parlamentek élnek majd, később azonban egyre inkább a polgárok is.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kifejtette, a magyar közigazgatás és igazságügy minden szempontból felkészült a kezdeményezési lehetőség elindulására. Remélhetőleg a civil szféra is hatékonyan használja majd ki a lehetőséget, amely a közvetlen demokrácia gyakorlását segíti - mondta.

Simonné Berta Krisztina, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, a kezdeményezés összeurópai eszköz, amely az európai polgárságnak újabb fontos funkciót, tartalmat ad, így növeli annak gyakorlati jelentőségét is.

Gurmai Zita szocialista EP-képviselő, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgári kezdeményezés kidolgozása a spanyol-belga-magyar soros EU-elnökségi trió eredménye, és az EP nagy többséggel támogatta.