Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Orbán: A kormány a piaci finanszírozást részesíti előnyben - a nap hírei

A Nemzetközi Valutaalap nagylelkűsége helyett a piaci finanszírozást részesíti előnyben a kormány - mondta miniszterelnök Londonban. Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, helyette egy táppénzszerű ellátást vezet be a kormány. Görögországban Lukasz Papademoszt, az Európai Központi Bank volt alelnökét bízta meg kormányalakítással az államfő. A nap legfontosabb hírei november 10-én.

Orbán Viktor azt mondta, hogy a kormány a Nemzetközi Valutaalap nagylelkűsége helyett a piaci finanszírozást részesíti előnyben. A miniszterelnök a brit fővárosban, a London School of Economics egyetemen tartott előadásán ezt kockázatos, de - az elmúlt egy év tapasztalatai alapján -, helyes döntésnek nevezte. Orbán Viktor a magyar államadósság-besorolások esetleges leminősítésének kockázatára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a kormány szokványos és nem szokványos módszerek elegyét alkalmazza, és ezek között van olyan, amelyik nem nyeri el az elemzők és a hitelminősítők tetszését, de szerinte az eredmények már jelentkeznek.

Az Európai Unióban leállt a gazdasági válságból való kilábalás folyamata, a térségben a gazdaság stagnálására kell felkészülni - állapította meg átfogó előrejelzésében az Európai Bizottság. A testület úgy véli: a következő év nagy részében az unió GDP-je stagnálni fog, 2012 egészében pedig összességében fél százalékos növekedés prognosztizálható. A bizottság Magyarországra az idén 1,4, jövőre fél százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.

A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország az első csatát, a pénzügyi egyensúly helyreállításának csatáját már megnyerte: az ország 2004-es uniós csatlakozása óta egyszer sem mondták ki Brüsszelben, hogy 3 százalék alatti költségvetési hiány lesz Magyarországon. Matolcsy György a Nokia Siemens Networks budapesti Kutatás-Fejlesztési Központjához nyújtott állami támogatás szerződésének aláírása alkalmából tartott tájékoztatón közölte: ha az ország a 2012. évi növekedési célját teljesíti, akkor reális esély van arra, hogy - az Európai Bizottság várakozásaival ellentétben - 2013-ban is teljesítse a 3 százalék alatti hiánycélt.

Átalakítja a kormány a rokkantsági nyugdíjrendszert. Giró-Szász András kormányszóvivő a kabinet ülése után elmondta, hogy a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszűnik. Ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek be. Ennek két része a rehabilitációs és rokkantsági ellátás.

Elfogadta a szakképzési törvény tervezetét a kormány. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkára elmondta,. hogy: általánossá teszik a 3 éves szakiskolai képzést, az első évben főként szakmai alapismereteket és közismereti tárgyakat tanítanak, később pedig szakmai elméletet és gyakorlatot. A politikus arról is beszélt, hogy az Országos Képzési Jegyzékben jelenleg több mint 400 képesítés szerepel, ezt 100 körülire szeretnék csökkenteni.

A hazai gyártásról is gondoskodni kell az egészségügyért felelős államtitkár szerint, ha hosszú távon hiány alakul ki abból a kemoterápiás szerből, amely a Zala Megyei Kórház készletéből kifogyott. A kórházban emiatt a héten nem tudták elvégezni a kemoterápiás kezeléseket. Szócska Miklós azt mondta, hogy világméretű hiányról, kritikus gyógyszerről van szó, valószínűleg a nemzetközi egészségügyi szervezetek is közbelépnek, de ha hosszú távon megmarad a hiány, a hazai gyártásról is gondoskodni kell.

Hazahozták a magyar turistákat ért egyiptomi buszbaleset sérültjeit és az elhunytak holttestét Hurghadából. A hét könnyebb és két súlyos sérült jól viselte az utazást, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérről azonnal a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti intézetébe vitték őket. A legsúlyosabb állapotban lévő sérülttel külön gép indult Budapestre. A múlt vasárnapi, hurghadai balesetben 11 magyar turista vesztette életét, 29-en megsérültek. A tragédiát az első szakértői vélemények szerint gyorshajtás okozta.

Görögországban Lukasz Papademoszt, az Európai Központi Bank volt alelnökét bízta meg a szakértői kormány megalakításával az államfő. A görög jegybank egykori vezetője a leköszönő Jeórjiosz Papandreut váltja a miniszterelnöki poszton. A 64 éves pénzügyi szakember első nyilatkoztában azt mondta: meggyőződése, hogy az ország bennmaradása az euróövezetben a pénzügyi stabilitás biztosítéka és húzóerő a pénzügyi prosperitás érdekében.

A bécsi tőzsde vezérigazgatóját, Michael Buhlt választották a Budapesti Értéktőzsde új elnökévé. Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója lett a BÉT alelnöke őt újonnan választottak be az igazgatóságba. A Budapesti Értéktőzsde szeptemberi közgyűlésén lemondott tisztségéről és igazgatósági tagságáról Patai Mihály, a BÉT akkori elnöke, és Cselovszki Róbert, a felügyelőbizottság elnöke.

Az idén várhatóan az átlagosnál kevesebb, de jobb minőségű bor kerül a pincékbe. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának ülésén közölte: mintegy 64 ezer hektárról takarították be a szőlőt, ez 470 ezer tonna körüli mennyiséget jelent. Ebből a termésből várhatóan, 2 és fél millió hektoliter bor készülhet.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×