A kormányfő szerint legalább 2-3 év múlva mutatkozik meg a héten bejelentett otthonteremtési program igazi eredménye. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta: az állami kamattámogatású hitelkonstrukció és a szocpol újraindítására a jövő évi költségvetésben betervezett 6,5 milliárd forintos keret bővülhet, ha a jogosultak száma indokolja. A minimálbér emeléséről kiemelte: a kabinet megalakulásakor azt tűzte ki célul, hogy 4 év múlva 100 ezer forint közelében legyen a minimálbér.

Benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat, valamint az egyes adótörvényeket módosító javaslatot is a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György előterjesztése szerint az áfa általános kulcsa 27 százalékra emelkedik január 1-jén. A tervezet alapján a személyi jövedelemadónál jövőre csak évi 2 millió 424 ezer forint alatt vezetik ki az adóalap-kiegészítést, az efölötti részre 2012-ben még 27 százalékos adóalap-kiegészítés vonatkozik. Az adójóváírás intézményét megszüntetik. A baleseti adó a népegészségügyi adó törvénybe került kiegészítésként, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be. A népegészségügyi termékadó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, amelynek literenként 20 forint lesz az adója, de a kávét továbbra sem terheli a chipsadó. Az indítványok között szerepel, hogy a közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordít, mint idén. Ezt a fogyasztói árkiegészítés csökkentésével érik el. Csökkenek a busz- és vasúti menetjegyhez adott támogatások, de a BKV és megyei városok közlekedési eszközeire szóló bérletek támogatása nem változik.

Benyújtotta az önkormányzatok vagyonának állami tulajdonba adására lehetőséget adó alkotmánymódosító indítványt, illetve az erre vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibor a helyhatóságok helyzetének konszolidálásával indokolta az intézmények átvételének alaptörvénybe foglalását. Orbán Viktor kormányfő október 3-án, a megyei közgyűlési elnökökkel kötött megállapodás aláírása után jelentette be, hogy az állam átveszi a megyei önkormányzatok intézményeit és eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forint adósságát. Az MSZP szerint a közgyűlési elnökök testületi felhatalmazás nélkül írták alá a megállapodást, ezért az ellenzéki párt a megyei kormányhivatalokhoz és az ügyészséghez fordul.

Az önkormányzati rendszer nemzetközi tapasztalatait tekintik át Budapesten a Nemzetközi Valutaalap szakértői - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tájékoztatás szerint az IMF szakértői szakmai tanácsokat adnak az önkormányzati rendszer átalakításához.

Az Állami Számvevőszék szerint a jövő évi büdzsében pozitív a tartalékok növelése, ugyanakkor számos kockázatot tartalmaz a költségvetési törvényjavaslat. Domokos László, az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: gondot jelenthet, hogy jelentős nagyságú, több mint 8.000 milliárd forint a felülről nyitott tételek összege.

Száz kérdést tett fel Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az MSZP. Tóbiás József frakcióigazgató elmondta: egyebek között arra kíváncsiak, hogy tervez-e a kormány a bajba jutott devizahiteleseknek érdemi segítséget nyújtó mentőcsomagot; miként alakulhatnak jövőre az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételei és hogy mely intézkedésekkel segítené a kabinet a munkahelyteremtést.

Az InfoRádió értesülése szerint egyezség-közeli állapot jött létre a kormány és munkaadók között a minimálbér-emelés kompenzációjáról. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos szövetségének főtitkára az InfoRádiónak elmondta: az emelés négy-öt százaléka terhelné a vállalkozásokat, a fennmaradó részt pedig a költségvetés állná.

Legkésőbb novemberben az Országgyűlés elé kerül a köznevelési törvény javaslata - közölte az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányi gyűlése után cáfolta, hogy nincs egyeztetés az érdekképviselettel. Mendrey László PDSZ-elnök szerint a szaktárca másként értelmezi az egyeztetés és a pedagógusok munkaterhelésének fogalmait.

Nem tervezi az ügyészség Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter tanúkénti meghallgatását a Sukoró-ügyben. Ezt a szocialista Molnár Csaba írásbeli kérdésére válaszolva közölte Polt Péter. A legfőbb ügyész a parlament honlapján elérhető válaszában hangsúlyozta: ennek törvényi akadálya és nem politikai oka van.

Szlovákiában hétfőre hívta össze egyeztetésre a parlamenti pártok vezetőit a kormány keddi bukása utáni lépésekről az államfő. Ivan Gasparovic, miután Iveta Radicova miniszterelnökkel tárgyalt azt mondta: miután a pozsonyi parlament kedden nem szavazott bizalmat a kabinetnek az Alkotmány egyetlen lehetőséget biztosít számára: a kormány visszahívását. A köztársasági elnök hangsúlyozta: nem Iveta Radicová lesz a vezetője az új kabinetnek, amely a jövő márciusban várható előrehozott parlamenti választásokig irányítja majd Szlovákiát.

Olaszországban bizalmat kapott a Silvio Berlusconi vezette kormány a parlamenti szavazáson. A római képviselőház 316 tagja támogatta 301 ellenében a kabinetet. A bizalmi szavazást azután kezdeményezte Silvio Berlusconi, hogy a 2008-ban megválasztott kabinet kedden alulmaradt a tavalyi költségvetés zárszámadásáról tartott szavazáson. Az indítványt több kormánypárti képviselő sem szavazta meg.