Szükség van ezekre a kódokra, amelyek azonban csak technikai szerepet töltenek be a népszámlálásban - mondta az InfoRádiónak a KSH népszámlálási szóvivője, aki hozzátette: a cél az, hogy minden lakást és embert összeírjanak.

Virágh Eszter hangsúlyozta: nem lehetne biztosítani azt, hogy minden lakcímre eljussanak, ha nem lenne visszaigazolás arról, hogy az adott lakásban kitöltöttek-e a kérdőívet vagy sem. Ehhez kell a kód, amelyet az adatgyűjtés után és még a válaszok feldolgozás előtt leválasztanak az adatokról. Ez vonatkozik a lakcímre is.

Arra a kérdésre, hogy ha az adatok anonimak, de a válaszadás kötelező, akkor honnan lehet tudni, ki töltötte ki és ki nem a kérdőívet, a szóvivő így válaszolt: az állampolgárok felelősségérzetére hagyatkoznak. Ha egy lakcímről valaki megtagadja az adatszolgáltatást, akkor az ott élő ellen szabálysértési eljárást lehet indítani, "de nem szeretnénk, és nem is szoktunk ezzel élni".

Azt, hogy valaki nem kíván részt venni a népszámlálásban, nem az jelenti, hogy nem hajlandó válaszolni a kérdezőbiztosnak, hanem a kérdőív ki nem töltése - emelte ki Virágh Eszter, aki hozzátette: ha az adatgyűjtés lezajlott, és a feldolgozásnál látják, hogy az adott lakcímről nem érkezett kérdőív, akkor a számlálóbiztos még egyszer kimegy a címre.

Ha valaki még ekkor sem hajlandó a válaszadásra, akkor ezt a biztos a felülvizsgálójának, ő pedig a jegyzőnek jelezheti a problémát.