Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökei szerdán sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a rendezvény békés, pártmentes demonstráció lesz, és mind a négy konföderáció szeretne részt venni a háromoldalú - vagyis a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók - egyeztetéseken is a Munka törvénykönyvéről.

A szakszervezetek hétfőn petíciót is átadnak a parlamenti pártok frakcióvezetőinek.

Varga László, a SZEF elnöke hangsúlyozta: az elmúlt egy évet jellemző jogalkotásnak nem szabad folytatódnia, mert az elfogadhatatlan nemcsak az érdekképviseleteknek, és azok tagszervezeteinek, hanem az állampolgároknak is. Példaként említette, hogy a kormány megszüntette az országos érdekegyeztetés kialakult rendszerét. A Munka törvénykönyvének tervezete "az utolsó csepp a pohárban" - fogalmazott.

Kifejtette: az idén 28-29 sarkalatos törvényt szeretne elfogadni az Országgyűlés, az élőlánccal arra szeretnék felhívni a képviselők figyelmét, és azt üzenni a parlamentnek, hogy "ne tovább", álljon helyre a normális párbeszéd, egyeztetés.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta: egy olyan törvénykezési ciklus indul ősszel, amelyben több sarkalatos törvény mellett a nyugdíjrendszer és a munka világának átalakítása is terítékre kerül, valamint az adó- és járulékszabályokról is döntés születik, amelynek következtében megváltozhat a munkavállalók jövedelmi helyzete is.

Az elnök szerint, ha ezt a "szellemet" viszi tovább a kormány a törvénykezésben, akkor szembemegy a magyar munkavállalók érdekeivel, és a képviselők magukra hagyják azokat, "akik az országot építik nap mint nap". Az élőlánccal erre szeretnék felhívni a képviselők figyelmét - jelezte Pataky Péter.

Kedden Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár munkaadói szervezetek mellett két szakszervezettel - Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok - tárgyalt a Munka törvénykönyvéről. Az államtitkár az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: azokkal a szakszervezetekkel tárgyaltak, amelyek hajlandóak voltak az érdemi egyeztetésre. Ezzel kapcsolatban Pataky Péter azt mondta: diszkriminatívnak tartják, hogy a négy másik konföderációt nem hívták meg, ezt szerinte inkább politikai okok indokolták, ők ugyanis hajlandók az érdemi párbeszédre. Borsik János, az ASZSZ elnöke hangsúlyozta: a megjelölt határidőig a szakszervezetek megküldték javaslataikat a Munka törvénykönyvével kapcsolatban.

Kérdésre válaszolva Pataky Péter elmondta: a demonstrációt a négy szakszervezeti tömörülés szervezi, azt pedig, hogy más szervezetek, akár pártok csatlakozzanak, megakadályozni nem tudják.

Kuti László, az ÉSZT elnöke is kiemelte, figyelemfelhívásnak szánják a demonstrációt, amellyel azt üzenik a képviselőknek, hogy ők felelősek azokért a jogszabályokért, amelyeket elfogadnak. A Munka törvénykönyve fontos momentum, a közszféra munkavállalói is részt vesznek a figyelemfelhívó akcióban - fűzte hozzá. Szorgalmazta, hogy háromoldalú tárgyalások legyenek a készülő Munka törvénykönyvéről.

Borsik János elmondta: a munkavállalók a kormányváltás óta rosszabb helyzetbe kerültek, a munkanélküliség továbbra is magas, a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig keresetcsökkenést hozott, a kormány ráadásul mellőzi a szociális párbeszédet. Hangsúlyozta: nagy a fenyegetettség a munka világában, a képviselők felelősséggel tartoznak választópolgáraiknak, az egyéni felelősségük nagy, nem lehet a párt- vagy frakciófegyelem "mögé bújni".